LMP: aktuális kétségeim

Kopiás Attila Steve 2010.02.05. 09:32

Napok óta morgok magamban az LMP BKV-val kapcsolatos tervei miatt (1, 2 és 3), mindig nyugtatgatva magam, hogy biztos csak egyszeri botlásról van szó részükről. Amikor azonban a harmadik közleményt adják ki róla, akkor már nehéz ezt elhitetni magammal. Tegnap hajnalban a problémáimnak hangot adandó írtam is egy idevágó kétmondatos Facebook státuszt, elvégre a fél LMP az ismerőseim között van, el fog jutni a címzettekhez. Nagyjából öt másodperc múlva azonban töröltem, nem voltam elégedett ugyanis azzal, hogy egy számomra fontos, ráadásul kényes témát ennyire egyszerűen intézzek el, gondoltam helyette majd írok egy alaposabb blogposztot. Persze mindig történnek véletlenek, így a szintén megütközött Istvánffy András, a 4K! szervezője épp ebben a pár másodpercben nézett fel Facebookra, és másokkal folytatott korábbi beszélgetései után a státuszüzenetem épp elég motiváció volt számára, hogy terjedelmes blogposztban fejtse ki véleményét. Az írás kikerült az Index főoldalra is, felháborodott szimpatizánsok árasztották el az LMP oldalát, akik azóta már jelzés nélkül módosították is a közleményük szövegét. Ez az a pillanat, ahol én következőleg netközelbe kerültem, meglepődve konstatálva milyen kicsi tettek is mekkora lavinákat tudnak elindítani. Mivel némi felelősségem is van a dologban, pláne fontosnak érzem most már, hogy részleteiben kifejtsem mit is gondolok erről a témáról.

Ahhoz azonban, hogy ebbe belevághassak, beszélnem kell egy kicsit az LMP-vel való kapcsolatomról. Humanista aktivistaként roppantul szurkoltam pár éve, amikor a "zöld reformpárt" létrehozásának ötlete érdemben felmerült. Egyértelmű, hogy mi humanisták gyökeres változásokban gondolkodunk és egy nagyon határozott ideológiát követünk, annak mindösszes előnyével és hátrányával, de ettől még azt éreztem, nagy szükség lenne egy nálunk konszolidáltabb, ökológiát hangsúlyosabban képviselő és akár picit populistább politikai formációra. Szimpátiámat csak növelte, hogy a hosszadalmas megalakulási folyamatban olyan, általam nagyra tartott emberek is részt vettek, mint a korábban humanista jelöltként is induló Vay Márton; az évekig a Zöld Fiatalok frontembereként dolgozó Csillag Gábor; a Védegyletben fenntarthatóság és közgazdaság témában komoly tekintélyt kivívott Scheiring Gábor; az erkölcsi kérlelhetetlenségéről is híres Rauschenberger Péter; és nem utolsó sorban sorban a humanisták felé mindig segítőkész, a TASZ-ban végzett munkájával a jogállamiság önérdekmentes képviseletéről példát mutató Schiffer András. De hosszú a lista, több tucatnyi embert sorolhatnék még, akiket 1-1 témában figyelemreméltónak, vagy akár követendőnek is tartottam. Számos ember fordult meg annó a még név nélkül tervezgetett pártkezdemény körül és sokakkal volt korábban rengeteg közös jó tapasztalatunk. Akár a tükörjéggé fagyott Zengőt másztuk meg közösen, akár Békejelet szerveztünk, akár a TB-Mentők keretében álltunk ki a TB-privatizálás helyett végrehajtandó betegközpontú átalakításért, jó volt együtt dolgozni velük. Következetes, elkötelezett, önfeláldozó embereket ismerhettem meg, akik bár lehetnek néha nehéz esetek, ezen mégis felül tudnak emelkedni és képesek hatékonyan együttműködni sokszínű közösségekben is.

Ebből született az ismert helyzet, miszerint az EP választásokon a frissen alakult LMP és a Humanista Párt közös listát állított, ahol én magam is jelöltként szerepeltem és igyekeztem kivenni a részem a közös kampányból. Bár nyilván voltak surlódások és kölcsönösen meglepő tapasztalatok, rengeteg pozitív élményt is gyűjtöttem, a vidéki kampányrendezvényekre utazásoknak és közös sörözéseknek hála még jópár olyan embert megismerhettem, akit a jövőben is szeretnék barátomnak mondani. Aztán jött a nyár, besegítettem kicsit az Ökopolitikai Nyári Egyetembe, ismét rengeteg új ismeretség, lelkes, jószándékú emberekkel.

Azóta gyengült a fizikai kapcsolat, nincs közös kampányunk, nem találkozom velük napi szinten, de hála a digitális világnak, a közösségi oldalakon azért folyamatosan együtt éljük az életünk.

Mindenesetre én a fenti dolgok miatt is, a Humanista Pártban mindig a leg-LMP-barátabb álláspontot képviseltem, így akkor is, amikor a közös országgyűlési indulás ötlete informálisan fölmerült. Végül a végeredmény ugyan az lett, hogy nem indulunk az LMP-vel közösen - sőt, nem indulunk egyedül sem, de ez 2-3 önálló posztot is megérne, így itt nem mennék bele - én azért továbbra is szimpátiával vegyes érdeklődéssel figyeltem LMP-s ismerőseim ténykedését.

Az utóbbi pár hónapban azonban kívülről nézve komoly változások zajlottak le az LMP háza tájékán. Az a párt, ami az EP idején még "emberi jogi liberális, újbaloldali és közösségelvű konzervatív hagyományok elemeire" építette öndefiníciója szerint magát, és amelyiknek a vezetői a választás éjszakáján társadalmi igazságosságról, szociális vívmányokról, egyenjogúságról szóló, neoliberális gazdaságpolitikával szembehelyezkedő, forradalmi hangulatú beszédeket mondtak, az országgyűlési választások közeledtével egyre távolabb sodródott ettől. Sokan a fent említett, hozzám világnézetileg legközelebb álló emberek közül - így a konkrétan név szerint említettekből Schifferen kívül mindegyikük - vagy teljesen kiszálltak a szervezésből, vagy jelentősen háttérbe vonultak. Egyre jobban beindult a 176 kampány, ami a legbarátibb szemmel nézve is egyre inkább "bármi áron, de legyen minden körzetben jelölt" szagot kezdett árasztani az eddigi "hitelesség mindenek felett" nézőponttal szemben. Persze, történnek nagyon jó dolgok is: a Szombati Kristóf nevéhez köthető "színvak esélyteremtés" kifejezés köré épülő szociális- és romapolitika az "Esélyt mindenkinek" kiáltvánnyal, a nyitott kampányszámla, a kalózpárt.org vagy akár a Misetics Bálintnak és a Város Mindenké csapatának a párt hajléktalan-politikájának kialakításába való bevonása (még akkor is, ha ez utóbbinak egyelőre semmi látszatja nincs semmilyen programban vagy megnyilvánulásban*). Szerencsére vannak ilyenek is, valamint ezeken kívül még mindig rengeteg jó ember dolgozik a háttérben is, ezek tartják - némileg - a lelket az emberben.

De egyre kevésbé. Lehet, hogy eleve kevésnek tűntek annó, de legalább hallottunk alternatív gazdaságpolitikai javaslatokat a nemzetközi spekulatív tőke szabályozását szolgáló Tobin-adóról, a pénzpiacok újraszabályozásáról, vagy a neoliberális pénzügyi rendszer meghaladásáról. Ezek azonban mára eltűntek a párt kommunikációjából és a helyét egyfajta "fenntartható kapitalizmus" képe vette át. Hasonlóan lesújtó a helyzet az emberi jogilag liberálisnak számító témák terén. Míg az EP választás idején elfogadható válasz volt egy új párttól, hogy például a könnyűdrogok dekriminalizációjáról vagy az azonos nemű párok jogegyenlőségéről azért nincs még álláspontja, mert a konszenzuális döntéshozatali mechanizmusuk miatt csak lassan tudnak álláspontokat véglegesíteni, mostanra elég egyértelmű, hogy nem nagyon van akarat az akár szavazatvesztéssel is járó nézőpontok megfogalmazására - ha egyáltalán politikailag egyetértenek vele. 

Persze, még mindig örülök, amikor tiszta pártfinanszírozásról, hiteles politizálásról olvasok közleményeikben. Csak aztán hamar elkomorodok, amikor sokadik alkalommal hallok ne-add-tovább beszámolókat a pártból visszavonuló emberektől a benti légkörről, hatalmi harcokról, etikai kérdések kisstílű elmaszatolásáról, vagy éppen a közösségi portálokon zajló kampányuk koordinátorától olvasok álnéven - mintegy harmadik személyként írt - "elemzést" a saját tevékenységéről. Örülök, amikor zöld fordulatról és fenntartható fejlődésről beszélnek, de annál jobban elborzaszt, amikor többször és nyomatékosan állnak ki a tömegközlekedés privatizálása mellett, majd amikor ez botrányt kavar, megjegyzés nélkül átszerkesztik korábbi közleményüket, kiemelve, hogy technikailag értelmezve a javaslatuk nem privatizálás.

Remélem érthető, hogy borzasztóan vegyes érzéseim vannak hát. Mind emberi, mind erkölcsi, mind ideológiai téren folyamatosan keverednek bennem a negatív és pozitív tapasztalatok. Őszintén megriaszt, hogy ha ma lennének a választások, nem tudom, hogy képes lennék-e jó érzéssel az LMP-re szavazni. Szeretnék tudni, szeretném, ha a mindig is létezett különbségeink dacára a jövőben is lenne együttműködés a humanisták és az LMP között, valamint jelenleg is jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek, aki "csak" egy, a jelenlegi pártoknál fényévekkel jobb pártra szeretne szavazni. Én viszont soha életemben többet nem szeretnék "kisebbik rosszra" szavazni és bármennyire is fáj, ebben a pillanatban nem tudnám 100%-osan nyugodt lelkiismerettel behúzni az ikszet, hogy aztán négy éven keresztül egyre azon aggódjak, mennyire fog a jelenlegi tendencia folytatódni...

Kicsit olyan érzés, mintha egy régi jóbarátomat látnám általam morálisan megkérdőjelezhető irányba elindulni, aki ezzel egyidőben tagadhatatlanul egyre sikeresebbé is válik. Az LMP-nél egyszerre munkál bennem az általam ismert és a számomra még ismeretlen hiteles emberek iránti baráti érzelem; a remény, amit jelenthetne egy valóban önzetlen ökopárt az országnak; és a félelem attól, hogy a pragmatizmus és hatalmi törekvések már visszafordíthatatlanul eltávolították a jelenlegi pártot az alapításkori ideáljától. Mindemellett pontosan tisztában vagyok azzal, hogy helyzetem megegyezik a szegény rokonéval, aki a gazdagnak adna erkölcsi tanácsot: nem csak, hogy senki nem helyezett engem valamiféle erkölcsi piedesztálra, hogy önjelölt prókátorként terjesszem az igét, de ráadásul egy stabilan marginális szerepben lévő, éppen saját hamvaiba omlani (majd onnan remélhetőleg újjászületni) tervező párt egyik vezetőjeként hatékonyan, sikeresen működő alternatívát sem tudok felmutatni.

Hosszas gondolkozás után azonban mégis arra jutottam, hogy szólnom kell. Halkan és barátként, de - amennyire a szerény képességeimtől telik - tisztán és határozottan. Én azt szeretném, ha a barátaim mindig mellettem lennének és őszintén elmondanák a véleményüket akkor is, ha épp nem értenek egyet az életvitelemmel. Úgy érzem tartozom annyival a közös aktivizmussal töltött évtizedért, valamint az alapítás környékén létrejött közös álmokért és élményekért, hogy most én legyek ez a barát és ne hallgassak tétlenül. Nem hiszem, hogy sokat számítana a hangom, és nem lepődnék meg ha a választások miatti téthelyzetben a konstruktív kritikát is lennének, akik nehezen viselnék.

De ki tudja? Néha egészen kicsi tettek is egészen nagy változásokat tudnak okozni...

(Az LMP BKV-ról szóló közleményével a következő posztban foglalkozom részletesen.)

* Update 2010.02.09 08:18 - Közben lett látszatja, újabb plusz pont. "A lakhatás alapvető emberi jog.", meg minden egyéb: http://lehetmas.hu/hirek/1194


Címkék: demokrácia lmp

A bejegyzés trackback címe:

https://rocknpol.blog.hu/api/trackback/id/tr691731053

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2010.02.05. 16:15:29

Szerintem nincs igazad. Egyrész Scheiring és Rauschenberger nagyon is működik az LMP program készítésében. Vay Márton a Greenpeace-nél kapott állást, ezért nem szerepel (talán ki is kellett lépnie). De egyébként se egyes embereken múlik egy párt programja.

Nem ismerem a Humák programját részleteiben, de az LMP mindig is elfogadta a kapitalizmus tényét, sose akart valamilyen új, forradalmi szocialisztikus rendszert létrehozni. Márpedig a privatizáció nem az ördögtől való a kapitalizmusban, sőt az egyéni kezdeményezés és a verseny a hajtómotorja.

Az én véleményem, hogy minden olyan területen, ahol verseny alakítható ki, fölösleges, sőt káros állami vagy akár közösségi tulajdont fenntartani. Ahol monopolhelyzet van vagy stratégiai fontosságú szolgáltatás, ott célszerű a közösségi tulajdon fenntartása. Az LMP javaslata pontosan ezen alapszik.

Korábban én is szimpatizáltam veletek, mai napig kapok néha hírlevelet a Humáktól, főleg a hajléktalanokkal való törődés volt szimpatikus. Később azonban már zavart az ultrapacifista hozzállás, a szélsőbal rezsimek támogatása, stb. A TB-mentő dologgal se nagyon szimpatizáltam, ugyanis nem fogjuk tudni megoldani az egészségügy javítását a magántőke bevonása nélkül. Más kérdés, hogy ezt konkrétan hogy kell megcsinálni.

A hosszú cikkből se nagyon derül ki, hogy a BKV-javaslaton kívül mi is a problémád az LMP-vel. Hatalmi harcok, súrlódások, ki- és belépések minden pártban előfordulnak, ez még nem áll ellentétben az LMP alapelveivel, ahogy a BKV javaslat sem.

zöld dani 2010.02.05. 16:15:29

vicces, hogy se itt ,se a facebookon senki nem mert hozzászólni :-)

én se :-(

Kopiás Attila Steve 2010.02.05. 16:22:52

@zöld dani: Egy ember mert, csak előzetes modera van az alpári és irreleváns hozzászólások megszűrése és a kulturált hangulat megőrzése érdekében. (Mint fent is látszik, ellenvélemény jöhet nyugodtan, az nem lesz moderálva.)

@iii: Kösz a feedbacket, most rohanok el, este írok választ.

szimplalány 2010.02.05. 17:38:11

én hozzá fogok, de most az oviba kell rohannom :)

szimplalány 2010.02.05. 20:00:05

naszóval, steve, az LMP nem = HP. itt akár abba is hagyhatnám :) de azért inkább kifejtem.

írtam egy hosszabbat is erről, még várom, h lehozza egy nagymúltú napilap...

szal az a helyzet, hogy nemcsak hogy nem HP, de nem is más párt. merthogy egy új párt, ráadásul abból a fajtából, amit eddig még sose sikerült itthon létrehozni. ebből pl. az is fakad, h nem olyan balos, mint a nyugati zöld pártok. hálistennek, teszem hozzá én. más meg azt, hoyg sajna. pl. te.

én azt látom, h mindenki a saját vágyképét akarja viszontlátni az LMP-ben, és ez sajnos nem lehetséges. hiszen egy balos azt keresi benne, amit egy normális szoci pártban keresne, egy jobbos azt, amit egy épeszű konzi pártban, stb. de hát ez nem az, ez egy olyan társaság, ami ennél többet akar, valódi értékszintézist. ami nekem nem üres duma, én ezt megélem és csak ezt tudom igaznak érezni.

de ez még az átlagos, politika iránt érdeklődő értelmiségek közül is csak egy rétegnek megy át: hogy itt elviseli az ember azt, hogy bizonyos dolgokat kicsit balosabban, másokat meg másképp közelít meg a párt, mert a fenntarthatóság és igazságosság akkor érvényesül.

ennek egyébként lehet, hogy nem is lesz jó vége, és be kell látni, hogy nem lehet túllépni az ilyen szűklátókörűságen. nem tudom. azt tudom, hogy számomra ez az egyetlen szint, amin érdemes politizálni. lehet, hogy ez túl intellektuális ahhoz, hogy tömeges legyen.

de mindenkinek el kell döntenie, hogy fikázza-e tovább az LMP-t, minden olyat kritizálva benne, ami nem az ő (balos/jobbos/libber) szívének kedves. és akkor lehet szépen végignézni, ahogy a fidesz 2/3-addal, a jobbik másodikként és a már jelzővel sem illethető maszop beülnek a parlamentbe. na, akkor asszem lehet nyúlni az útlevélért :(

Kopiás Attila Steve 2010.02.05. 20:00:05

@iii: No nézzük csak. Örömmel hallom, hogy Scheiring és Rausch nagyon is működnek az LMP program készítésében, az én eddigi érzésem az volt, hogy egyre inkább kiszorulnak mind az irányvonalak meghatározásából, mind a közösségi programokból. Örülök, ha tévedek, mint ahogy Marci esetében is örülök, ha kizárólag egy remek lehetőség miatt távozott. Én viszont itt inkább egy tendenciát érzek. Azt, hogy a pragmatikus szárnyhoz képest szociálisan és emberi jogilag érzékenyebb, ennek felvállalását támogató, hosszú távú hitelességet a rövid távú választási siker fölé helyező réteg némileg erősen marginalizálódik.

És nagyon nem értek egyet azzal, hogy egy párt programja ne a létrehozásában résztvevő embereken múlna, pont hogy legfőképp azokon múlik, főleg egy olyan párt esetében, mint az LMP, ahol a résztvevők közötti konszenzuális döntéshozatallal kerülnek az irányvonalak meghatározásra. És itt nem csak az ideológiai-eszmei elhelyezkedés számít, hanem az is, hogy mi az emberek egyéni motivációja és erkölcsi hozzáállása. Mint minden hivatásszerű foglalkozásban, a politikában is állandó kísértéssel találkozik az ember a könnyebb, népszerűbb, anyagilag egyénileg is megtérülőbb, de nem feltétlenül patyolatfehér megoldási lehetőségek terén. És itt igenis kizárólag az tartja a csoportot az eredetileg kijelölt úton, ha megfelelő "belső iránytűvel" rendelkező emberek figyelnek arra, hogy a cél nem szentesíti az eszközt. Lehet bármilyen írott erkölcsi krédó, ha az emberek azt elkezdik "rugalmasan" értelmezni, ha a hatalmi harcok megjelenése már problémának sem tűnik ("minden pártban előfordulnak"), akkor tettünk egy jelentős lépést afelé, hogy olyanok is legyünk, mint "minden párt"...

Az LMP gazdaságpolitikai irányáról írtad, hogy mindig is elfogadta a kapitalizmust és soha nem akart szocializmust. Ez utóbbit nem is írtam, nem is tudom, honnan jött elő, azt azért nem feltételezném, hogy a világon összesen két gazdasági modell létezését ismered el, ergó ami nem kapitalizmus az szocializmus lenne. Ha mégis, akkor ugye elég parttalan erről beszélgetni. A kapitalizmus valamikori elfogadásáról viszont érdekes lehet beszélgetni, idéztem és linkeltem idevágó egykori megszólalásokat LMP vezetőktől, kampányanyagoktól. Egyértelmű és kimondott dolog volt az újbaloldali hozzáállás és a neoliberális kapitalizmussal való szembehelyezkedés, ökoszociális útkeresés, a gazdasági igazságosság a javak és életesélyek elosztásában, a globalizáció hatására hatalmi pozícióba került tőke általi kizsákmányolás elleni fellépés. Ezek nem az én szavaim, az LMP használta ezeket a kifejezéseket a saját álláspontja definiálására az alapító nyilatkozatban, programban, beszédekben. Ez most nincs. Én csak annyit láttam, hogy kiveszett a kommunikációból, te már eleve úgy éled meg, hogy az LMP mindig is kapitalista volt. Őszintén szólva néha én is elbizonytalanodok a saját emlékeim szavahihetőségében, de szerencsére minden egykori anyag elérhető a neten, utána lehet nézni. Mindenesetre a jelenlegi meggyőződésed részben választ ad eddigi kétségeimre.

Azt is írod, hogy az LMP javaslata azon alapszik, hogy stratégiai célú vagy monopol-helyzetben lévő szolgáltatás esetén célszerű az állami tulajdon megtartása. Én bizakodó ember vagyok, szívesen hiszek neked, a weblapotokon is volt olyan hozzászólás, ami erre utalt. De mint a másik posztban is szerepelt: a közlemény és a hozzászólások más része egyértelműen a kiszervezésről, az állami szerepvállalás csökkentéséről beszélt. Itt sajnos abból tudunk kiindulni, amit a hivatalos anyag tartalmaz, abban pedig egy 20 fős BKV szerepel. Bízom benne, hogy a hivatalos álláspont is változni (vagy nézőpont kérdése: tisztázódni) fog és kiderül, hogy az LMP a közösségi közlekedés nyújtását állami feladatként képzeli el.

Válaszolva az utolsó kérdésedre összefoglalva az eredeti témát: a fő problémám, hogy _érzésem_szerint_ az LMP ideológiájában lassan, de biztosan távolodik alapításkori eszmeiségétől, ami együtt jár a szememben leghitelesebbnek tartott emberek jelentős részének távozásával is. És ez így együtt picit aggaszt.

Kopiás Attila Steve 2010.02.06. 00:02:24

@szimplalány: Jó, hogy nem hagytad abba az elején. :+) Ugyanis én - mint azt a posztban is írtam - soha nem szerettem volna, hogy ti HP legyetek. Abból már van egy, az olyan, amilyen, maximum jobban lehetne csinálni ugyanezt, de darabszámot tekintve nincs belőle hiány.
Nem is azt várom, hogy olyan legyen, mint amilyennek én kitalálnám. Sőt, őszintén szólva semmit nem várok tőle.

De annó volt egy alapkoncepció. Nem én találtam ki, a közelében sem voltam. Az lett mondva, hogy itten lesz egy alternatív, antikapitalista ökoszociális párt. Ez nem valami olyan volt, amit én szerettem volna, ilyennek lett kitalálva. Ez az, ami nagyon erősen jelen van az egész alapító nyilatkozatokban, az EP kampány alatt is számos ponton tetten érhető volt, mára viszont - a hozzászólásaitok alapján egyre biztosabban mondható - kiveszett. Ahogy te is említed, nézőpont kérdése, hogy ez jó-e vagy rossz. Az viszont tagadhatatlan, hogy ha így van, akkor ezek szerint az LMP kevesebb, mint két év alatt képes volt egy gyökeres pálfordulást végrehajtani. És ez az az eset, amikor a barátoknak szólnia kell, hogy "helló, nagyon megváltoztál mostanában". Hogy hátha rá tudnak az egyes emberek szánni egy fél órát és elgondolkozni rajta, hogy két éve tényleg ide akartam-e eljutni. Át lehet mondjuk olvasgatni az alapító nyilatkozatot, kinek-kinek visszaemlékezni az LMP előtti civil aktivitásaira, és elelmélkedni az egészen, anélkül, hogy bárkinek elszámolással tartozna az ember saját magán kívül. Nyilván sokan lesznek, akik azt fogják mondani, hogy "jajj de jó, hogy már nem ez az alter-balos irányvonal az erős a pártban, örülök, hogy most lehetek aktív itt". De lehet, hogy lesznek, akik észreveszik, hogy csak elcsúsztak kicsit, igaziból nem is erre akartak haladni és kapcsolatba tudnak kerülni eredeti elképzeléseikkel. Nem tudom, és külsős kibicként nem is az én dolgom.

Az én életemben a hozzátok fűződő baráti-haveri kapcsolatokon felül csak úgy jelenik meg a kérdés, mint egy választópolgár dilemmája, aki szavazhat, aktivistáskodhat, de nem tudja mit tegyen. Az LMP alapításakor maradéktalanul támogattam az elképzelést, akkor is, ha az jóval lágyabb volt a sajátomnál, mert kérdés nem volt bennem, hogy jó-e ez. Amikor az EP kampányban az LMP a fent is szereplő "emberi jogi liberális, újbaloldali és közösségelvű konzervatív hagyományok elemeire" építő pártként definiálta magát (kampányújság fejléce), örültem, mert bár még konszolidáltabbá vált a megfogalmazás, de még mindig közel éreztem a saját identitásomhoz. És miközben én azt érzem, hogy az igényeim nem változtak, egyszer csak nem érzem azt, hogy nyugodt lelkiismerettel, gondolkodás nélkül tudnék rátok szavazni, miközben az emlékeimben élő LMP-re továbbra is jó szívvel szavaznék.

És ebben én nem az értékszintézist látom. Nekem eredetileg is tetszett az ötlet, miszerint a XXI. század problémáira ne a XIX. században kitalált keretek mentén keressük a megoldásokat, hanem merítsünk a különböző forrásokból. Ilyenkor ugyanis az ember egyszer kitűzi a fix célt, hogy milyen értékek és jövőkép mentén szeretnénk mozogni, és onnantól ahhoz keresi a megoldási lehetőségeket, amik a különböző hátterű embereknek köszönhetően számos irányból érkezhetnek. De a cél jelentősen nem mozdul el. És nálatok miközben az ökológiai fenntarthatóság és hiteles demokrácia célja fennmaradt, a gazdaságpolitikai cél nagy mértékben megváltozott. Itt nem az értékek kombinálásával van a gond, hanem a láthatóan eltolódó középponttal.

Az meg amit a parlament leendő felépítéséről mondasz, nem különösebben motivál. Egymással csereszabatos, hangoztatott értékeiket gyorsan változtató kapitalista pártok cserélik egymást értelem nélkül a parlamentben, átlag évtizedenként egy-egy gyorsan leamortizálódó radikális pártot is maguk közé fogadva, közösségileg pusztítva le az országot. Ez így volt eddig is, ha rajtuk múlik, így lesz ezután is. Ha a választás napján lesz egy ökológiai fenntarthatóságban hívő, a neoliberális rendszerrel és a szabadnak mondott piac illúziójával szembehelyezkedő párt, ami a kapitalizmus vesztesei, az elnyomottak és kiszolgáltatottak oldalán áll, valamint képes következetesen, de legalábbis ciklusnyi hosszúságban ugyanazon elvek mellett kitartani, és lehet rá szavazni, akkor én mindent meg fogok tenni azért, hogy ez a párt bejuthasson a parlamentbe és változtathasson a helyzeten. Egy pár hónapja, amikor még biztos voltam benne, hogy létezni fog ilyen párt, az informális vezetője azt mondta nekem mint választónak egy beszédében, hogy innentől ne szavazzak a kisebbik rosszra, ne azért szavazzak, mert a többiek még rosszabbak, hanem nyugodt lelkiismerettel a nagyobbik jóra adjam a voksomat. Én megfogadom a tanácsát, és most nem tudok mást tenni, mint bízni benne, hogy lesz ilyen nagyobbik jó...
Disclaimer: A blogban leírt gondolatok nem tükrözik semmilyen engem tagjai vagy szimpatizánsai közé soroló szervezet hivatalos vagy informális álláspontját, kivéve ha ez külön feltüntetésre kerül. Koncepció és stratégia nélkül a saját magánvéleményemet, spontán ötleteimet osztom meg itt.

Oszd meg

Friss topikok

  • Kopiás Attila Steve: @Avatar: net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99400034.TV 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről "19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha t... (2011.10.24. 23:58) Ne várj másokra - csinálj valamit most!
  • Saman: Én a blogomban igyekeztem utána eredni annak, hogy ez a kudarctömeg alapvetően következik-e a kultúránkból. Amit a szerző leír a bevezetőben, az elég érdekes. A személyiség mit tud kezdeni azzal, ... (2011.10.24. 01:10) Nekem miért nem tetszik a rendszer?
  • : Ja, most olvasom, hogy azok azonos nagyságúak. Akkor minden OK. (2011.02.20. 22:21) Adózzanak a szegények!
  • Kopiás Attila Steve: Komolyan mondom, ha nem fagynának halálra emberek miatta, csak valami érdektelen témáról lenne szó, elképesztően szépnek tartanám művészi szempontból azt a képességet, hogy _minden_ _egyes_ _mondata... (2010.12.16. 17:18) A hajléktalan emberek elleni hadjárat aktuális állása
  • krumplib: Tetszik a szótár:-) A Facebook-on is van egy hasonló: www.facebook.com/pages/Ujbeszel-Szotar/106066146132625 (2010.12.05. 13:51) Újbeszél szótár a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez
  • Kopiás Attila Steve: @terasz9: "Megmondanád, hogy egészen pontosan milyen politikai berendezkedést képzelsz el, és azt hogy hívják, ill. melyik országban működik a gyakorlatban, ahol nem párt/pártok irányítják az ország... (2010.11.06. 18:20) Elegem van
  • becketman: Kösz az írást! Index-címlap idehozott és nagyon nem bántam meg. Az én fejemben is pörög már a gondolat egy ideje, most inspiráltál annyira, hogy elő is vegyem a témát! (2010.11.05. 19:49) Pár gondolat a hajléktalan emberekről
  • 1.szóló: helyesebben: "ne feledjük: a Magyar Köztársaságban PILLANATNYILAG minden hatalom a népé." - vagyis mind(össze)addig, amíg Lázár perzekútor nem vonja össze a szemöldökét egy "önálló indítvány" erejé... (2010.10.27. 14:43) Párt és állam
  • Kopiás Attila Steve: Ezt adaléknak még hozzáadnám a "joggyakorlat vs papíron szereplő jogszabályok" különbséglistához: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.kpm "1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a ... (2010.09.24. 18:01) Rendőrök a CM-en: szolgálunk és megfélemlítünk
  • IGe: Az Orbán kormány mennyire is volt komcsi? 2010.02.18. 12:35 IGe vilagnezet.blog.hu/2010/02/18/az_orban_kormany_mennyire_is_volt_komcsi (2010.07.07. 17:14) Méltó Forma Szeretett Miniszterelnökünk Nyilatkozata számára

3096 nap

twitter.com/ka_steve

Nincs megjeleníthető elem

Humanista hírek

Nincs megjeleníthető elem

 
süti beállítások módosítása