Én értem, hogy a piac a legjobb és a láthatatlan keze mindent a lehető legjobban irányít, csak türelmesnek kell lenni és eljön - ha nem is a kánaán, hisz az hülye utópia, hanem - az a kor, amikor a maga módján mindenki jobban él, mint addig.

Csak azt nem értem, hogy amikor kiderül, hogy az ipari társadalom környezetterhelése minden eddigi jóslatnál gyorsabban és durvábban fog lecsapni és amikor rekordot döntünk azzal, hogy minden hatodik ember éhezik a bolygón, akkor vajon mi kell ahhoz, hogy azt mondjuk: tévedtünk, bocsánat?

Nem túl megnyugtató a tudat, hogy ha így folytatjuk, akkor miközben a népesség harmada a szabad kereskedelem zászlaja alatt éhenhal, másik harmada a az ember természet fölötti diadaláról elmélkedve a vízszint emelkedése miatt hajléktalan lesz és aztán hal éhen, addig a maradék harmad a demokrácia és liberalizmus terjesztésének ódáját zengve háborúzza le magát.

Szerintem speciel piszok gyorsan el kéne kezdeni beszélgetni róla, hogy mit és hogyan kéne máshogy, mert ez nem a kedvenc jövőképeim egyike...