Az LMP esete az öntudatlan BKV-privatizálással

Kopiás Attila Steve 2010.02.05. 09:53

Az előző poszt hosszú kitérője után szeretném kicsit górcső alá venni az LMP BKV-val kapcsolatos terveit, ha már ez volt az eredetileg kérdéseket felvető téma.

Előzményként megéri Tóta W. idevágó posztjaival kezdeni az ismerkedést, nála ugyanis egy vállaltan neoliberális koncepciót ismerhetünk meg és az ő gondolatmenete még érdekes lesz. Elsőként a BKV sztrájk alatt is szolgáltató Széles Gábor dicsőítésével éri meg kezdeni, majd a BKV megszüntetéséről és a kis létszámú megrendelői-tulajdonosi koordináló új-BKV létrehozásáról szóló poszt felé haladni.

Tóta W. politikai nézetéből egyértelműen fakad, hogy nála komoly előnyként jelenik meg az, hogy a munkavállalók gyakorlatilag matthelyzetbe kerülnek, a jelenlegi, jóval átlagbér alatti fizetésük és gyakran embertelen munkakörülményeik helyett még rosszabb körülmények közé kerülnek, ahol a Árpád reményei szerint más alternatívájuk nem lévén, kénytelenek lesznek felhagyni a jelenlegi - európai szinten minimálisnak számító - dolgozói érdekképviselettel is. Abban persze igaza van, hogy más lehetőségük nem lesz, elvégre egy recesszióban lévő gazdaság képtelen lenne az ezres nagyságrendben munkanélkülivé váló egykori alkalmazottaknak munkát adni. Innentől a járatokat üzemeltető alvállalkozók nyerő helyzetben lennének, hiszen csak válogatniuk kellene a csődközelbe került emberek között, kiválogatva azokat, akik kénytelenek sokkal rosszabb feltételekre is rábólintani ha nem akarják mondjuk elveszíteni lakásukat.

Az LMP BKV-ügyi javaslata természetesen teljesen más szándékkal íródott, de az első verzió megdöbbentően jól illeszkedik ebbe a koncepcióba. Amikor Istvánffy András posztja nyomán jelentős mennyiségű felháborodott hozzászólás érkezett a weblapjukra, akkor egy privatizációtól elhatároló kitétellel bővítették az eredeti közleményt. Mivel őszintén szólva nem számítottam rá, hogy egy kétnapos sajtóközlemény egyszercsak visszakövethetőség vagy megjegyzés nélkül megváltozik, így már csak a módosított verziót tudom itt beidézni (félkövérrel a tudtommal egyetlen módosítás):

Hagyó nélkül sem lehet más a BKV működése


A Lehet Más a Politika üdvözli, hogy Hagyó Miklós a BKV-botrányban való érintettsége okán lemondott fővárosi közgyűlési mandátumáról. A tiszta közélet megteremtéséért küzdő LMP ugyanakkor úgy véli: nem elég a bukott vezetőket eltávolítani a rosszul működő rendszer éléről. Az ökopárt a BKV radikális átalakításában, de nem a privatizálásában látja az átláthatóan működő, színvonalas szolgáltatást nyújtó közösségi közlekedés megteremtésének lehetőségét.

A volt szocialista főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Az LMP olyan programot alkotott, amelynek megvalósításával a fővárosi közlekedési vállalat vezetői és annak felügyelői egyszerre lehetnek tisztességesek és látszódhatnak is annak. Ezzel az utasbarát megoldással természetesen nemcsak ők, hanem a fővárosiak is nyernének.

    * A BKV Zrt. helyett létre kell hozni egy maximum húsz főből álló megrendelő szervezetet, amely elkészíti a menetrendet, megrendeli a szolgáltatást és ellenőrzi annak teljesítését.
    * A szolgáltatókat versenyeztetnék egymással, hogy a kívánt minőségű szolgáltatás költségei leszoríthatók legyenek.
    * A szolgáltatókkal kötött szerződésekben pontosan rögzítenék a koncesszió időtartamát, meghosszabbításának feltételeit, az elvárt szolgáltatás pontos leírását és annak ellenértékét.
    * Budapest közlekedési problémáinak zöme az elővárosi közlekedés megoldatlanságából fakad. A szolgáltatás-megrendelés során ezért kiemelt figyelmet szentelnének az agglomeráció tömegközlekedési ellátásának.
    * Emellett meg kell végre alkotni a személyszállítási törvényt, mely tisztázza az alapellátás fogalmát, az adott viszonylatokban preferált személyszállítási módokat, valamint az állam és az önkormányzatok finanszírozási szerepét rögzítő feltételeket.
    * A finanszírozásban nem növelhető tovább a jegyárbevétel aránya, amely Budapesten már most is jelentősen meghaladja a szakmailag indokolt szintet. Megfelelő hatékonyságnöveléssel a tömegközlekedési tarifák csökkentésére is sor kerülhet, ami fokozná a közösségi közlekedés vonzerejét, és visszacsábítaná a lakosságot a környezetkímélőbb közlekedéshez.
    * A tömegközlekedés fejlesztése mellett egységes fővárosi parkolási rendszert kell kialakítani, illetve belvárosi dugódíjat kell bevezetni, amelyek támogatják a fenntartható közlekedés célkitűzését, bevételeik pedig hozzájárulnak a minőségi tömegközlekedés finanszírozásához.

Az LMP szerint kizárólag ez a program biztosít átláthatóságot, tudja megszüntetni a fővárosban kialakult tarthatatlan közlekedési állapotokat, tud javítani a fővárosiak életminőségén.


Láthatjuk, hogy az első három pont kivételével tradícionális ökológiai pontokból épül fel a javaslat. Az első három pont viszont precízen követi Tóta W megszüntetni-beszántani-besózni logikáját, ráadásul nagyon precízen fogalmaz: a BKV helyett egy 20 fős megrendelő cég jön létre, pont, semmi más. A cél a költségek leszorítása a szolgáltató cégek versenye által. A dolog azért fog működni, mert csak úgy szerződünk a cégekkel ha mindent garantálva látunk. A munkavállalói érdekekről nem esik szó. Az infrastruktúra leendő tulajdonosáról nem esik szó. A szolgáltatók miben létéről nem esik szó.

Bár a módosításból arra lehet következtetni, hogy ez a szó szimbolikussága miatt fájó pont számukra, ki kell mondani: ez a terv privatizálásról szól. A privatizálás ugyanis a lehető legritkább esetben jelenti stratégiai átalakításnál egy-egy teljes szolgáltatói szektor egészének fizikai eladását. Általában "üzemeltetés", "hosszú távú bérbeadás", "szolgáltatás-versenyeztetés" a hivatalos elnevezés, minden alkalommal szerződésekkel próbálva biztosítani a közérdek érvényesülését. Emlékeztetnék a TB-privatizáció (hivatalos megfogalmazása: egészségbiztosítási reform) történetére, ahol egy hasonlóan kritikán aluli közszolgáltatásba tervezték szinte szó szerint hasonló érvekkel bevonni a piaci szereplőket, és ami ellen többek között a szakszervezetek, a humanisták és az LMP hátországának számító civil szervezetek közösen léptek fel.

Később a weblapjuk hozzászólásai között az LMP több aktivistája igyekezett tisztázni, más megvilágításba helyezni a közleményt. Ebben már először csak a BKV szétválasztása szerepel szolgáltató és megrendelő oldalra, az átláthatóság és belső elszámoltathatóság érdekében, majd ezt követheti - feltételes módban - a szolgáltatás oldalra piaci szereplők bevonása. Későbbi hozzászólásokban viszont visszatér a piaci szektor versenyeztetése mint alapvetés, annyi kiegészítéssel, hogy ez a kötöttpályára annak jellege miatt nem vonatkozna. Emellett visszatérő téma, hogy mit hogyan kellene szerződésben megszabni, hogy az ezernyi lehetséges visszaélés közül semmire ne kerülhessen sor. Mivel nem tudni, név szerint kik a hozzászóló LMP-s aktivisták, milyen párthatározatra építik amit mondanak, valamint gyakran ellenmondanak egymásnak és az eredeti közleménynek, így kénytelen vagyok bevallani: jelenleg elképzelésem sincs róla, hogy az LMP mit tervez a BKV-val. Éppen ezért kénytelen vagyok általánosságban megnézni, hogy a közösségi közlekedés terén mivel járhat a magánszektor felé való nyitás.

Elsőként persze azt kell számbavenni, hogy mi okból és mi célból tennénk meg ezt?

Az ok viszonylag egyértelműnek tűnik: a BKV az ország tucatnyi velejéig korrupt és veszteséges szörnyetegeinek egyike, ami egyszerre valósítja meg azt a csodát, hogy drágán nyújt rossz minőségű szolgáltatást, miközben szégyenteljes munkakörülményeket teremt és nyereségként csak az egyre nagyobb adóssághalmazt tudja felmutatni. Ezen változtatni kell, ez teljesen egyértelmű.

A cél már összetettebb kérdés, hiszen még nem beszéltünk róla, hogy micsoda az a közösségi közlekedés. A klasszikus neoliberális gazdaságpolitika szerint ugye mindenfajta közlekedés szolgáltatás, aminek van kiadás-bevétel oldala, a kereslet-kínálat alakítja a minőséget és az árakat, az emberek meg kvázi-optimálisan igyekeznek választani a lehetőségek között.

Ezzel szemben az alternatív és ökopolitikai mozgalmak szerint a közösségi közlekedés közérdek. E szerint a nézet szerint ugyanis a kiadás-bevétel viszonylatban gondolkozó modell nem veszi figyelembe sem a nem a fogyasztóra nehezedő direkt költségeket, sem az össztársadalmi költséget, sem a nem forintosítható költséget. Az elsőre ugye közvetlen példa a kipufogógázból keletkező épületrongálódás, ahol a fogyasztó - legyen mondjuk autós - fizet ezernyi dologért, mint a járműve, karbantartás, benzin és adók, a közlekedésének helyszínén lakó emberek épületeiben keletkező kárral és annak helyreállítási költségeivel azonban ez semmilyen kapcsolatban nem áll. Az össztársadalmi költségek közé szokták például a szmog okozta egészségkárosodás gyógyítási költségeit felróni, de ugyanilyen konkrét példa az autós forgalom által okozott dugóban veszteglő trolin álló emberek idővesztesége, amit egyébként az átlagbér alapján szoktak forintosítani. A harmadik, nem forintosítható költségre azt hiszem mindenki tud példát mondani, aki élt már belvárosban, vagy más olyan helyen, ahol hatalmas átmenő forgalom volt: a zöldfelületek törvényszerű hiánya, zajártalom, maradandó egészségkárosodás, várható élettartam-csökkenés, és egyáltalán a szellemi és fizikai jólléthez szükséges környezet hiánya mind olyan dolgok, amik akkor sem lennének megfizethetők, ha a közlekedőktől lenne közvetlen pénzáramlás a lakók felé, de ugye ilyen nem is létezik. Ezért aztán eszerint a nézet szerint a közösségi közlekedés olyan közérdek, ami nem kell, hogy nyereségesen üzemeljen. Ha kellő hatékonysággal van megszervezve, akkor ugyanis az erre szánt adóforintok bőségesen megtérülnek a környezetszennyezés és az egészségkárosodás, valamint az utazásra fordított idő csökkenésével és az életszínvonal növekedésével. Ha én holnaptól nem autóval utazom - ami esetemben eleve így van, de tegyük fel a példa kedvéért, hogy most váltok - hanem átülök tömegközlekedésre, akkor nem csak én kapok ettől a szolgáltatástól valamit, hanem minden ember kap, akinek nem terhelem az életét a fölösleges autózásom környezetszennyezésével, és minden autós vagy tömegközlekedő kap, aki emiatt egy picit hamarabb tud eljutni céljához. (Kapcsolódó témáról egyébként korábban is írtam már ebben a blogban itt és itt.)

Tegyük fel hát, hogy közérdeknek kezeljük a közösségi közlekedést. Mi lehet akkor a célunk vele? Szerintem az, hogy egy olyan minőségi, mindenki számára elérhető és mindenki által használható tömegközlekedést hozzunk létre, ami relevánsan hozzájárul a fent részletezett életminőség javulásához, emberi munkakörülményeket nyújt, és ezt a lehető legkevesebb adóforintból oldjuk meg. De a sorrend az eredmény és költség sorrendje ez: az első a minél jobb eredemény, a második a minél alacsonyabb költség. Egyrészt azért mert láttuk, hogy a jó eredmény önmagában "bevételt" termel (még ha az nem is mindig forintosítható), másrészt meg azért, mert ha a költség minimalizálásából indulunk ki, akkor hamarosan nulla forintból próbáljuk megoldani a feladatot, aztán csodálkozni fogunk, hogy nem megy. Nem annyira újszerű egyébként ez a "nem a közvetlen anyagi nyereségesség a fő cél" koncepció, mint elsőre gondolnánk, hiszen ez alapján működnek az iskolák, az egészségügy jó része, a rendfentartás, igazságszolgáltatás, de még a törvényhozás is. Nincs konkrét bevételük, kizárólag vagy túlnyomórészt az adóból vannak fenntartva.

Megvan hát, hogy mit akarunk létrehozni, végre tudunk a hogyannal foglalkozni és most jutunk el a privatizálás vagy nem-privatizálás, kiszervezés vagy nem-kiszervezés témakörhöz. Ezt a vitatémát, azaz a közszolgáltatások ideális működtetésének kérdését a XX. század túlnyomó részében az állam méretéről való civódás jellemezte. Kis állam vagy nagy állam? Ez egy nagyon érdekes elméleti kérdés, amin megérheti nagyon sokat gondolkozni - amint van egy jól működő államunk, ami képes ellátni a szükséges feladatokat, legyen az sok vagy kevés.

Az állam feladata ugyanis per definíció a közérdek, a neki hatalmat ideiglenesen átruházó állampolgárok érdekének képviselete. Ellentétben ugye a magánszektorral, ami viszont deklaráltan az önérdek és önmegvalósítás célját szolgálja. A privatizáció vagy kiszervezés legfőbb marketingszövege pedig az szokott lenni, hogy az állam rossz gazda, és ez mindig is bosszantott. Én lelkesen tudom támogatni a privatizációt, ha nem stratégiai, mindenki életminőségét érintő kérdésről van szó, elvégre minek foglalkozzon nem lényeges dolgokkal az állam, ha egyszer nem ez a dolga.

De ez az álságos rossz-gazda hazugság mindig komolyan felbőszít. Ugyanis nem igaz, definíció szerint nem lehet igaz. Az állam ugyanis nem jó vagy rossz gazda. Ő egyszerűen van, csinálja azt, amit a vezetői ki tudnak hozni belőle. A vezetői pedig a választott politikusok, ők azok, akik jó vagy rossz gazdák. És igen, a jelenlegi elit szájából hallva a rossz-gazdázást, némileg egyet tudok érteni: ők tényleg nem értenek hozzá, nem is céljuk a köz alázatos szolgálata, ők tényleg nem jó gazdák. De rájuk éppen ezért nem bíznám a köztulajdon értékesítését sem, hiszen jól láttuk, hogy azt még katasztrófálisabb "gondatlansággal" végzik. Itt viszont most egy olyan pártról van szó, amely nevében viseli, hogy más, mint a többi, ami létének fő üzenetévé tette, hogy esetében egy lelkiismeretes, átláható működésű, számonkérhető pártról beszélünk. Méghozzá választási sikereket elérni tervező pártról, azaz tervei szerint 4, 8 vagy 40 év múlva ő lesz a gazda, vagy legalább társgazda szerepben. Evidens módon a javaslatai nagy része ekkor tud megvalósulni. Azaz jelen esetben az LMP arról tud beszélni, hogy ő mit tenne, ha a BKV gazdája lehetne.

És nem hiszem, hogy már most az kéne legyen a kiindulási alapjuk, hogy ők is rossz gazda lesznek, sőt. Nem különbözik a helyzet a pártfinanszírozás kérdésétől, amiben pedig az LMP - saját kommunikációja szerint - hisz, hogy különb tud lenni a többi pártnál. Itt is ugyanerről van szó: ha az LMP, pontosabban egy LMP-s önkormányzat irányítaná a BKV-t, mi lenne a legjobb, amit tenni tudnak? Én nagyon szomorú lennék, ha azt állítanák magukról - mint ahogy azt most tették - hogy némi átrendezés után elsőre a kiszervezés felé hajtanának, mert ők, mint államot irányító politikai erő ugyanolyan rossz gazda lennének, mint a jelenlegi erők.

Ugyanis ebben az esetben a kezükben lenne a valós változtatás lehetősége. Rajtuk múlna, hogy vannak-e politikai korrupciós ügyek. Rajtuk múlna, hogy az indokolatlanul vízfejű vállalat továbbra is ennyire pazarló módon működik-e, vagy a saját maguk által irányított embereket a megfelelő átszervezés után képesek-e rávenni arra, hogy színvonalas eredményt hozzanak létre a köz érdekében.

Itt ismételném: nem az állam jelenleg a rossz gazda, hanem az államot és alszervezeteit az utóbbi 20 évben üzemeltető pártok. Pontosan látjuk az autópályaépítésektől a völgy nélküli völgyhídon, hegy nélküli alagúton át a soha el nem készülő 4-es metróig, hogy nem az állam veszteget meg, nem az államot vesztegetik meg, nem az állam a rossz koncepció. Hanem jelenleg a gazdasági elittel összefonódó politikai elintünk ellenérdekelt a dolgok józan, hatékony működtetésében. Hogy nézzünk egy konkrét példát, évek óta lehet tudni, hála a szakértők tételes tanulmányainak, hogy a 4-es metró eredeti árából (a jelenleginek az még töredéke volt pedig) a teljes budapesti tömegközelekedést fel lehetett volna újítani, megejtve az összes szükséges átalakítást is, beleértve a kötöttpályás vonalhosszításokat és a pályaudvarok metróval való összekötését is; mint ahogy azt is pontosan lehet tudni, hogy a 4-es metró nem csak, hogy eleve borszasztóan használhatatlanra lett a túl közeli állomásaival tervezve, de fizikailag lehetetlen, hogy az élettartama alatt képes legyen közvetlen és indirekt össztársadalmi haszonban visszahozni az árát. Az egyetlen oka, amiért majd mindegyik közszolgáltatásunk színvonala stabilan süllyed, és hogy ilyen projektek jönnek létre, az az, hogy ez a körülmény a legmegfelelőbb a korrupciós ügyletekhez. Ha van egy 100 milliárdos, borzasztóan zavaros és átláthatatlan szervezet, amiben el lehet költeni 10 milliárdot presztizsberuházásra, abból könnyen haza lehet vinni egymilliárdot anélkül, hogy szemet szúrna és persze a másik 9 milliárd is gazdára talál az alvállalkozóként felbukkanó "megversenyeztetett" gazdasági szereplők között. De ehhez meg kell teremteni a szükséges káoszt.

Ismét felidézném, hogy az LMP-nek pedig az egyik fő üzenete a gazdasági érdekcsoportoktól való függetlenség, átláthatóság, elszámoltathatóság. Ha ez igaz, akkor viszont feltételezzük, hogy esetükben nem lenne motiváció az átláthatatlan feltételek fenntartására, azaz lehetőségük nyílna jó gazdaként a feladatukkal törődni, azaz szükségtelen lenne maguknál jobb gazdát keresni eme közszolgáltatás számára.

Tudom, hogy nehéz feladat bármilyen évtizedek óta állami fennhatóság alatt álló rendszert gatyába rázni. De vagy azt mondja egy párt, hogy ő erre képtelen lenne hatalmi pozícióba jutva is, és akkor alkalmatlan is lenne a szerepre, ne is pályázzon; vagy a jelenlegi elithez hasonlóan háttérmotivációk miatt nem is lenne célja ez és megintcsak alkalmatlan; vagy fel kell venni a kesztyűt, és azt a munkát, amire a választók reményeik szerint egyszer majd felhatalmazzák őket, el is kell majd végezni.

Rengeteg témáról lehetne még beszélni ennek az egyetlen ügynek a kapcsán, a munkavállalói érdekképviselet - amit egy ilyen kiszervezés alapjaiban tör le - és a demokratikus berendezkedés kapcsolatáról, a rossz gazda által kiszervezett szolgáltatások szerződésekkel való kordában tartásának lehetetlenségéről, a közszolgáltatások kiszervezésének nemzetközi kudarcairól, vagy akár az ehhez hasonló "pártra rátámadnak a szimpatizánsai" helyzetek lereagálási lehetőségeiről. Viszont már most is erősen feszegetem a műfaj terjedelmi kereteit, így ezekre majd egy későbbi alkalommal igyekszem visszatérni ha ismét felmerül valami hasonló téma a honi közéletben.

Remélem mindenesetre, hogy jelen gondolatok az előző bejegyzésben kifejtett szándékaimnak megfelelően baráti kritikaként jutnak el az illetékesekhez és talán egy kis támogatást is jelenthetnek mindazoknak, akik az LMP-n belül gondolkodnak hasonlóan a témáról...

Update 2010.02.09 19:30 - Az LMP tagjainak és szimpatizánsainak nemhivatalos véleményéből szemezgető Lokális klímaváltozás blogba került egy új bejegyzés a témával kapcsolatban: lehetmas.blog.hu/2010/02/08/a_bkv_es_a_szakadek_szele


A bejegyzés trackback címe:

https://rocknpol.blog.hu/api/trackback/id/tr951731089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

schgabor 2010.02.05. 16:15:29

Steve, ez remek írás, köszi szépen! Jelentem, az utolsó bekezdésed teljesült :)

Will-O-The-Wisp · http://www.will-o-thewisp.gr/ 2010.02.06. 18:11:42

@schgabor: Mármint az, hogy a baráti kritika eljutott az illetékesekhez...

Kopiás Attila Steve 2010.02.06. 18:53:45

Örülök neki, kösz az infót!

Kopiás Attila Steve 2010.02.09. 20:31:53

@Lastres: Kösz a linket, már láttam én is.

Hadd kezdjem azzal, hogy a blogpostban leírt koncepció jelentősen szimpatikusabb, mint ami eddig az LMP hivatalos álláspontjaként megjelent. Bízva abban, hogy Pongrátz Gergely és ti jegyzitek, remélem idővel a hivatalos anyagként elérhető álláspont is ebbe az irányba mozdul el. Egy-két gondolat ezért eszembe jutott, megosztanám itt kommentben.

A BIKSZ-re, a közösségi közlekedés koncepciójára és a jegy/bérlet-reformra nem térnék ki, ezek remek dolgok lennének, nincs vita. Annak is örülök, hogy itt már egyértelmű tévedésként szerepel a 20 fős megrendelő szervezet és a feladatokhoz jobban passzoló létszámban gondolkodtok.

Amit továbbra sem értek, az az, hogy miért jelenik meg újra és újra a magánszektor bevonása. Látom, hogy jelentősen redukálódott a kép, elsőként a megrendelést szerveznétek át a BIKSZbe, a MÁV/VOLÁN/BKV lennének a szolgáltatók. Az is új vonal, hogy a kötöttpályás járművek mindenképpen maradnának a főváros kezében, remek. De mi az az ok, ami miatt már csak a buszjáratokra nézve, de mindenképpen megfontolandónak tartjátok a piaci szereplők domináns bevonását? Ugye nem 1-1 járatról beszéltek, hanem a buszközlekedés negyedekre felosztásáról és azok leosztásáról.

Bár nem vagyok nevesítve, vagy linkelve, egyértelműen egyike vagyok azoknak, akik "az állam rossz gazda" nézőpontot feltételeztem a kiszervezési tervek mögött. Ettől a nézőponttól itt elsőre elhatárolódtok. Következőleg azonban azt hibáztatjátok, hogy a főváros, mint megrendelő túl gyenge, ami ugye "az állam most épp rossz gazda" esete. Erre viszont a főváros apparátusának növelése/képzése, politikai akarat erősítése, vagy az erős BIKSZ is megoldás lehet. Lehetne az önkormányzati korrupció az oka a kiszervezési terveknek, de ugyanazon gondolatmenet mentén, mint amit én írtam a postban, ti is az önkormányzati korrupció csökkentéséből indultok ki, hisz anélkül a kiszervezés is korrupt lenne, szóval nem ez a motiváció. Az egyetlen további lehetséges ok, amit említetek, az a BKV jelenlegi nemtelesítéséhez hasonló helyzetek gyorsabb kezelése lehet. Itt egyrészt ugye vannak azok az előre látható buktatók, amiket ti is írtok, hogy még ha színvonalas szolgáltatást is nyújt a piaci szereplő, anyagi érdeke, hogy akár környezeti károk, munkakörülmények lerontása stb árán is növelje a nyereségét, szóval látható rizikó az van. Az előnye viszont nem világos: a közvetlen tulajdonosi szerephez képest hogy tudhat a megrendelő nagyobb nyomást kifejteni egy kizárólag szerződéses kapcsolatban? Ha elég jól szervezett és erős ahhoz, hogy az utóbbiban menjen, akkor az előbbiben is könnyebben menne, nem? Arról nem is beszélve, hogy az "azonnal felmondható" szerződés elméletben jól hangzik, a gyakorlatban viszont milyen katasztrófális eredményei lehetnek. A tendereztetés idő, a negyed budapestet üzemeltetni képes infrastruktúrával rendelkező piaci szereplők száma minimális, azaz sokkal inkább a piaci szolgáltatókhoz kerül a domináns szerep: kartellezési lehetőség; bármikor felfüggesztheti a szolgáltatást nyomásgyakorlásképp, ami miatt hiába kap bírságot ha egyszer negyed Bp közlekedését megbéníthatja; mivel a saját területén monopolhelyzetben van (lásd T-Com vagy Centrum Kft), így nincs versenymotiváció, csak azt a szintet kell elérnie, ami miatt még nem lehet bizonyítható módon bontani vele a szerződést stb. (Lásd MÁV takarítás, bár ott még monopolhelyzetük sincs, mégsem lehet rávenni őket a teljesítésre...)

Szóval jelenleg dacára annak, hogy finomodott az ötlet, az esetleges kiszervezés mellett továbbra is rengeteg hátrányt látok, gyakorlatilag nulla előnnyel. Miközben ettől az egy témától eltekintve a javaslat szerintem jó irányba mutat. Azt már csak fogadatlan prókátorként teszem hozzá, hogy én a helyetekben a politikai átláthatóságról szóló javaslatokat kidolgozó csoportotok anyagaiból próbálnék ötleteket lopni, elvégre ha a politikai életbe meg lehet próbálni némi transzparenciát, állampolgári kontrollt és felelősségrevonhatóságot vinni, akkor ez a teljes politikánál jóval kisebb falatot jelentő BKV esetében is működhet...

anti_troll (törölt) · http://senkinemmondja.blog.hu 2010.02.21. 14:19:12

@KA_Steve:
Volt egy hsz-ed a Konzervatóriumon.

Csak mondom, hogy onnan, a "másként" gondolkodókat kitiltják (köztük engem is)

Ennyit róluk...

Kopiás Attila Steve 2010.02.21. 14:43:44

@anti_troll: Kicsit off a kommented, de mindegy. Volt több hszem is a Konzervatóriumon, nem sokkal indulása után keztem el ott kommentelni. Kábé soha semmilyen gazdaság- vagy kultúrpolitikai témában nem értünk egyet, mégsem tiltottak ki, sőt, általában rászánják az időt, hogy válaszoljanak.
Melyik hozzászólásod miatt tiltottak ki? Szerintem a stílusra, modorra érzékenyek eléggé, nem lehet, hogy épp a kelleténél kicsit jobban beleélve magad a vitába, némileg indulatosan fogalmaztál valahol? Gondolom ezt abból is, hogy épp egy idegen blogba írsz első alkalommal, a poszt témájához nem kapcsolódva, egyből egy másik blognak próbálva rossz hírét terjeszteni...
Disclaimer: A blogban leírt gondolatok nem tükrözik semmilyen engem tagjai vagy szimpatizánsai közé soroló szervezet hivatalos vagy informális álláspontját, kivéve ha ez külön feltüntetésre kerül. Koncepció és stratégia nélkül a saját magánvéleményemet, spontán ötleteimet osztom meg itt.

Oszd meg

Friss topikok

  • Kopiás Attila Steve: @Avatar: net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99400034.TV 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről "19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha t... (2011.10.24. 23:58) Ne várj másokra - csinálj valamit most!
  • Saman: Én a blogomban igyekeztem utána eredni annak, hogy ez a kudarctömeg alapvetően következik-e a kultúránkból. Amit a szerző leír a bevezetőben, az elég érdekes. A személyiség mit tud kezdeni azzal, ... (2011.10.24. 01:10) Nekem miért nem tetszik a rendszer?
  • iii: Ja, most olvasom, hogy azok azonos nagyságúak. Akkor minden OK. (2011.02.20. 22:21) Adózzanak a szegények!
  • Kopiás Attila Steve: Komolyan mondom, ha nem fagynának halálra emberek miatta, csak valami érdektelen témáról lenne szó, elképesztően szépnek tartanám művészi szempontból azt a képességet, hogy _minden_ _egyes_ _mondata... (2010.12.16. 17:18) A hajléktalan emberek elleni hadjárat aktuális állása
  • krumplib: Tetszik a szótár:-) A Facebook-on is van egy hasonló: www.facebook.com/pages/Ujbeszel-Szotar/106066146132625 (2010.12.05. 13:51) Újbeszél szótár a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez
  • Kopiás Attila Steve: @terasz9: "Megmondanád, hogy egészen pontosan milyen politikai berendezkedést képzelsz el, és azt hogy hívják, ill. melyik országban működik a gyakorlatban, ahol nem párt/pártok irányítják az ország... (2010.11.06. 18:20) Elegem van
  • becketman: Kösz az írást! Index-címlap idehozott és nagyon nem bántam meg. Az én fejemben is pörög már a gondolat egy ideje, most inspiráltál annyira, hogy elő is vegyem a témát! (2010.11.05. 19:49) Pár gondolat a hajléktalan emberekről
  • 1.szóló: helyesebben: "ne feledjük: a Magyar Köztársaságban PILLANATNYILAG minden hatalom a népé." - vagyis mind(össze)addig, amíg Lázár perzekútor nem vonja össze a szemöldökét egy "önálló indítvány" erejé... (2010.10.27. 14:43) Párt és állam
  • Kopiás Attila Steve: Ezt adaléknak még hozzáadnám a "joggyakorlat vs papíron szereplő jogszabályok" különbséglistához: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.kpm "1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a ... (2010.09.24. 18:01) Rendőrök a CM-en: szolgálunk és megfélemlítünk
  • IGe: Az Orbán kormány mennyire is volt komcsi? 2010.02.18. 12:35 IGe vilagnezet.blog.hu/2010/02/18/az_orban_kormany_mennyire_is_volt_komcsi (2010.07.07. 17:14) Méltó Forma Szeretett Miniszterelnökünk Nyilatkozata számára

3096 nap

twitter.com/ka_steve

  • Hibás feed URL.

Humanista hírek

  • Hibás feed URL.