Politikai indíttatásúak-e a katasztrófavédelemmel szembeni kritikák?

Kopiás Attila Steve 2010.06.08. 17:56
Ma délben jelent meg az MTI-n az alábbi közlemény: 
Az árvízi védekezés irányítására kinevezett miniszteri biztos politikai indíttatásúnak tartja azokat a kifogásokat, amelyek a katasztrófavédelmi erők szervezetlenségére, az emberek magára hagyottságára utalnak. (MTI)
Nos, erről olyan emberként, aki önkéntesként, saját költségen öt - legkülönbözőbb helyzetben lévő - településen segítettem különféle feladatokban, csak azt tudom mondani, hogy hatalmas hazugság. Hogy ez ne csak a levegőben lógó állítás legyen, saját szubjektív tapasztalataim alapján értékelném a Katasztrófavédelmet, valamint a többi mentésben résztvevő szervezetet és csoportot is.
 
1) Tűzoltók
 
 
A lista elejére kerültek, mint a legkifogástalanabb munkát végző társaság. Minden nagyobb településen ott vannak, az egész országból jöttek. 12, 24, de akár 36 órán keresztül is dolgoznak ha kell. Teljesen hihetetlen, de szinte végig igyekeznek megőrizni a jókedvüket, még egy átdolgozott nap és éjszaka után következő reggelen is segítőkészek és kedvesek, bár már láthatóan alig állnak a lábukon. Mindemellett profik, katasztrófahelyzetek koordinálásában és a gátépítés hogyanjában is képben vannak.
 
2) Rendőrök
 
Az árvízi védekezés fő erejét képezik, százas, többszázas csoportokban érkeznek, szívósak és kitartóak, szintén napokon keresztül képesek rakni a zsákokat. Két dolog van, ami miatt nem ők kerültek a lista elejére. Az egyik, hogy minimális az együttműködési készségük, saját magukon kívül általában senkit nem látnak szívesen a környéken, és gyakran a vezetőik sem követik a vízügyesek kéréseit. A másik pedig az elképzelhetetlen szintű, folyamatos cigányozás, amit az érkezés első pillanatától képesek tolni. Amikor napok óta túlnyomórészt cigányokkal dolgozol, akik este hazamennek a saját ingóságaikat menteni, majd félnapos késéssel beállít a reggelre várt rendőrkülönítmény és belekezdenek a "persze, egyetlen cigány sincs itt, mindegyik részegen fetreng a hájas tetovált seggével és leszarja, hogy mások dolgoznak értük" (szó szerinti idézet) kezdetű mondókájukba, anélkül, hogy megkérdeznék, tényleg így van-e, vagy ugyanezt az elvárást a fehér helyi lakosokkal is megemlítenék, nos az elég groteszk fényben tünteti fel az ember fejében a "Van-e rasszizmus a rendvédelmi szervek tagságában" tematikájú tanulmányokat...
 
3) Vám- és Pénzügyőrség
 
 
Valószínűleg az életben először fordult elő, hogy széles tömegek örüljenek a "jövedéki ellenőrzés" feliratú járműveknek, de most indokolt volt az öröm. A vámosok kevesebben vannak, mint a fenti két szerv, és nincs is akkora rutinjuk, mint a tűzoltóknak, de kitartásban felveszik velük a versenyt, valószínűleg nem egy alkalommal 100-100 vámos megérkezése mentett meg egy-egy települést.
 
4) Önkormányzatok és (al)polgármesterek
Mivel - mint erre még visszatérek - hivatalos központi katasztrófavédelem gyakorlatilag nem létezik, így a logisztika koordinálásának oroszlánrésze a helyi hatóságokra maradt. Vannak ugyan kiugróan negatív esetek is (mint Felsőzsolcán, ahol a polgármester gyakorlatilag nem foglalkozott a településsel, kikapcsolta a telefonját és távozott), de általánosságban várkapitánnyá avanzsáltak a helyi vezetők és heteken keresztül, korábbi hasonló tapasztalat nélkül igyekeztek mindent megoldani. Ebbe ugye a katasztrófavédelemmel való meddő kommunikációt, a hivatalos szervek és önkéntesek szállásolását, a munka koordinálását, homok és zsákok beszerzését, a fuvarozás megoldását, étel és víz beszerzését és kiosztását, kitelepítések megoldását, közművek leállítását és újraindítását stb is bele kell érteni. Két kiragadott példát mondanék, amiből tán lehet látni, miről van szó. Az egyik az edelényi Molnár Oszkár - akivel pedig politikailag semmiféle szimpátiát nem ápolok - aki az áradás megkezdése óta folyamatosan a gátakon van, onnan intézi telefonon a fenti teendőket, éjszakánként pedig személyesen jár körbe tartani a lelket az emberekkel, amiben a saját költségén osztogatott pálinka is segítségére van. Amikor egy nappal a gát szakadása előtt Edelényben pakoltunk és kesztyűre volt szükségünk, ismeretlenül odamentünk hozzá ("budapesti önkéntesek vagyunk"), azonnal intézkedett, hozatott kesztyűket, valamint megadta a telefonszámát, hogy bármire van szükségünk, keressük nyugodtan. A másik eset ónódi, ahol minden figyelem a falu elejében lévő 880 méter hosszú nagygátra összpontosult, azonban amikor elakadt a homokzsák-áramlat, nem volt mit csinálni, így átnéztem a falu másik végébe. Ott találkoztam egy öregúrral, aki pesti önkéntesekkel erősítette a másik, eldugott, de legalább annyi vizet távoltartó gátat. Mikor elmesélte, hogy egész éjszaka négyen (egy másik férfival és két asszonnyal) építették hogy ne szakadjon át, és kiderült, hogy a többi önkéntesnek lassan mennie kell, számot cseréltünk, hogy szóljon, ha később kell segítség, ekkor derült csak ki, hogy ő az alpolgármester...
 
5) Fuvarosok
Valószínűleg sokaknak eszébe sem jutnának, de ők az egész védekezés vérkeringése, akik a homokot és a zsákokat szállítják. Ahogy az árvíz elkezdett időben elhúzódni, egyre messzebbre és messzebbre kellett menni ezekért az anyagokért, azaz egyre nagyobb távolságok megtételére kellett jármű és sofőr. Emellett a védekezések helyszínén is folyamatos szükség volt kisteherautókra, pickupokra, furgonokra, traktorokra, amik a nehezen megközelíthető helyek közelébe tudják vinni a már megtöltött zsákokat. Mivel őket nem lehet önkéntesekkel vagy a hivatásosak tömegével pótolni, így mindegyikőjük napokon keresztül dolgozott alvás nélkül, hogy egy rövid pihenő után ugyanezt folytathassa.
 
6) Közmunkások
Eleinte, amíg a hivatalos szervek nem kezdtek el embert küldeni, legtöbbször a közmunkások voltak a védekezés fő tömegbázisa. Nyilvánvalóan kevésbé fegyelmezettek és kevésbé kitartóak voltak, mint a hivatásosak, azonban viszonylag könnyen és gyorsan lehetett azon munkafázishoz csoportosítani őket, ahol épp kevesen voltak. Mivel jellemzően helyi, vagy más, környékbeli elárasztott településről származó emberek voltak, így nekik a 12 óra közmunka mellett kellett a saját értékeik biztosítását is megoldaniuk. A listában nem is a teljesítményük miatt kerültek hátra, náluk is a koordináció volt az elsődleges probléma. Az, amikor elsőként mentünk Ónódra, és a 30-40 centi mély tavakkal teleszórt határban azt látjuk, hogy 4 közmunkás rakja a zsákokat az utat védendő, 20-an pedig a vízből kilógó területeken nyírják a füvet, mint ha ez lenne épp a legsürgősebb, sokat elmond erről a jelenségről...
 
7) Vízügyesek
 
 
Vízügyesekkel nagyon vegyes tapasztalataim voltak. Az ember azt várná, hogy ha valamikor, akkor árvíz idején ők a tábornokok, akik összefogják a helyszínen lévő embereket, valamint, hogy ők a legprofibbak a technikai kérdésekben. Ehelyett a valóság az, hogy a legtöbbször az emberekkel egyáltalán nem foglalkoznak, kizárólag a gát építésére koncentrálnak. Ez viszont ugye azt jelenti, hogy a zsákok töltését, helyszínre szállítását, csatárláncok összeállítását senki nem felügyeli, így gyakran hiába vannak kint a gáton, nem érkezik zsák. Emellett a technikai hozzáértésük is változó, vannak, akik fél méteres bezúduló árban is képesek gátat építeni, mások gátja viszont egy összehányt borzalom lesz. Ezt a személyfüggő dolgot legjobban pl. Szendrőn lehetett látni, ahol egy fizikailag nyitott gátat kellett térdig zubogó vízben építeni, valamint megoldani, hogy a jó ötszáz méterre lévő útról oda is kerüljenek a zsákok, és eleinte tökéletesen haladt is a munka. Eljött azonban a váltás ideje, a 24 órája kint lévő vizesek helyett új társaság érkezett. Ők nem foglalkoztak a logisztikával, aminek hála a helyiek brilliáns ötlettel megváltoztatták az addig működő rendszert, így a következő 2-3 órában (emlékeztetőül: a faluba folyamatosan ömlik be a víz) egyetlen zsák sem jutott el gátig, valamint ez idő alatt a legnehezebb részeken maximum 5 percekre bukkant fel vízügyes. A másik katasztrófális példa Ónódon volt, ahol a város elején egy méter magas, 4 zsák széles, 880 méter hosszú gát épült, eddigre azonban már átázott, inogott, valamint az emelkedő vízszint miatt látszott, hogy még két sor kellene rá. Emögött a gát mögött egy rét terült el, amire szivárgott át a víz, így egy fél méter magas, egy zsák vastag másodlagos kisgátat is építettünk. Erről egyértelműen lehetett tudni, hogy maximum az átszivárgás benttartására alkalmas. Estére azonban a reggeli vámosok, akik a nagygáton dolgoztak, már elmentek, csak a helyiek maradtak, akik folytatták a kisgáton való munkát. Megjelent egy vízügyes, aki konstatálta, hogy a nagygátat azonnal tovább kell építeni, mert ha az átszakad, a kisgát semmire nem lesz jó. Ezt közölte a helyiekkel is, akik nem különösebben zavartatták magukat és rakták tovább a kisgátat. Erre vállat vont, hogy akkor ő nem tud mit csinálni, és hazament. Mi meg ott állunk összesen három nap tapasztalattal, mindeddig gondosan kerülve, hogy valaha is "pesti gyerekekként" intézkedni akarjunk, egy idegen faluban, amit órákon belül elönt a víz, ha nem csinálunk valamit. Úgyhogy végül úgy tettünk, mintha lenne bármilyen felhatalmazásunk erre, szereztünk ifákat, hozattunk töltött zsákokat, összegyűjtöttünk mindenkit, feltereltük őket a gátra, majd a tök sötétben (fáklyánk sem volt) csatárláncban hordtuk föl a zsákokat, építettünk, bordáztunk órákon keresztül, egészen addig, amíg meg nem jöttek az éjszakai vámosok, akik váltottak minket. Az, hogy önkéntes amatőröknek kellett ezt megszervezni, minimális szakértelemmel, bármiféle információ nélkül a gát stabilitására (balesetveszélyességére) vonatkozóan, az mindenképpen kriminális. Ónód végül megmenekült, amihez kellett, hogy ezt az egyedül hagyott időszakot valahogy áthidaljuk és az emelkedő vízszint mellett ne álljon meg az érdemi munka, de igaziból hatalmas szerencsénk volt, hogy a gát kibírta, nem omlott össze alattunk, és hogy végül megjött a váltás, ami nélkül esélyünk nem lett volna.
 
8) Hadsereg
 
 
A honvédség hozzáállására már nagyon nehezen találok szavakat. A Katasztrófavédelem holnapján lévő jelentésekben vissza lehet nézni a mentésben részt vevő katonák létszámát, ez egészen 3-ig 150 fő körül mozgott. Hetek óta vízben áll az ország, rendőrök, tűzoltók, önkéntesek ezrei a gátakon, az ország megvédésére létrejött katonaság pedig érdemileg nem vett részt a munkákban. Végül pár nappal ezelőtt bejelentették nagy kegyesen, hogy akkor a gyakorlaton lévő katonákat is mozgósítják, megjelentek a kifejezetten nehéz terepre kitalált katonai járművek, valamint a big bageket szállítani képes katonai helikopterek, és hatalmasat dobtak a védekezésen. Szomorú, hogy legalább féltucat falut önmagukban meg tudtak volna menteni, ha az árvíz kezdetekor beszállnak.
 
9) Katasztrófavédelem
Mindösszes szervezet közül ez az, ami a legrosszabb munkát végezte, borzasztó szóviccel élve, tényleg úgy tűnt, mintha a katasztrófát védenék. Az egyetlen pozitívum, amit az elején mindenképpen le szeretnék szögezni, az az információs központokban ülő diszpécserek hozzáállása, akiket mindig lehetett hívni, mindig igyekeztek lelkiismeretesen a lehető legtöbbet segíteni. Az már nem rajtuk múlt, hogy nem tudtak, mivel szinte soha semmilyen igaz információval nem rendelkeztek. A katasztrófavédelemmel kapcsolatos főbb gondokat nem is tudnám egy pontban összefoglalni, mindenképp felsorolást igényelnek.
 
Láthatóan fejétől bűzlik a hal. Minden nap olvastam a beszámolóikat, amelyek az előző rendszerben megszokott termelési beszámolókra emlékeztetnek, ezek alapján mindig minden a legnagyobb rendben van, éppen a terv szerint halad minden, BAZ megye lassan sivatag lesz. Élőben persze a helyzet mindenhol kritikus volt, de a vezetők - valószínűleg politikai okokból - a saját maguk fényezésével voltak elfoglalva, gond nélkül hazudtak folyamatosan a katasztrófa súlyáról, akár azon az áron is, hogy ember-, homok-, zsák-, és géphiány lesz a fenyegetett falvakban, amik így nem tudják megvédeni magukat. A sajtóban látható volt, hogy a politikai vezetők mindig elismerően nyilatkoztak a katasztrófavédelem munkájáról, ami csak azért groteszk, mert az ő egyetlen információforrásuk pont azok az emberek voltak, akikről véleményt montak. Engem nem érdekel, milyen politikai erőhöz tartozhatnak ezek a vezetők, semmilyen információm nincs is róla, de személyesen őket tartom felelősnek az elárasztott falvak, kitelepített emberek és összedőlt házak legalább 80%-áért. Személyesen láttam a legtöbb helyen, hogy csak a megfelelő koordináció hiányzott volna ahhoz, hogy egy-egy falut meg lehessen menteni, enélkül azonban hiába dolgoztak emberek százai.
 
A legfőbb gond az országos szintű koordináció hiánya volt. A helyi vezetők, akik 2-3 óra alvásokkal dolgoznak hetek óta, gyakorlatilag soha semmilyen információt nem kaptak semmiről. Nem lehetett tudni, hogy mikor hol tart az árhullám, mekkora vízmennyiség mikor fog odaérni, nem lehetett tudni, mikor milyen alapanyag vagy kétkezi segítség jön, máskor pedig hiába kértek bajba jutott települések embereket, azokat más, enélkül is eléggé felszerelt helyekre irányították. Emellett a munkában résztvevő emberek elszállásolása és élelmezése is kriminális volt, jórészt az is a helyiekre maradt.
 
Mindezt indokolja persze, hogy a katasztrófavédelem saját tapasztalataim alapján tényleg soha nem rendelkezett releváns információkkal. Egyetlen egy olyan nap nem volt, amikor sikerült volna az ő instrukcióik alapján eljutni egy segítségre váró településre. Volt, amikor azt közölték, hogy sehol nem kell ember(!). Máskor egy olyan településre küldtek, ami órák óta le volt zárva, és amikor a harmadik úton sem sikerült bejutnunk, tőlem értesültek erről a tényről. Egyéb esetekben pedig egyszerűen olyan helyekre irányítottak, ahol nem volt szükség emberi segítségre, vagy mert voltak elegen, vagy mert alapanyaghiány miatt nem lehetett semmit csinálni. És ebben nem az a tragédia, hogy pár tucat (vagy akár pár száz) önkéntes nem tud részt venni a munkákban, hanem hogy jól látható belőle, hogy a legalapvetőbb és legkönnyebben megszerezhető információkról sem tudnak. Azt, hogy a 37-es utat lezárta a rendőrség, még az MTI is lehozta 3 óra múlva, fél órával később mégis én okoztam vele meglepetést, pedig egy ekkora út lezárásáról fél perccel a megtörténte után tudniuk kellett volna a rendőrségtől.
 
Ami még érthetőbbé teszi az informálatlanságot és hurráoptimizmusukat: hogy katasztrófavédelmisek gyakorlatilag nem voltak a gátakon, én legalábbis egy mentőcsónakot kivéve sehol nem láttam nyomukat. Néha megjelent egy-egy csillogó fekete audi, amiből csillogó fekete cipőben, öltönyben kiszállt két-három ember ott, ahol még nem kellett tartaniuk tőle, hogy porosak (pláne vizesek vagy sarasak) lesznek, innen készítettek egy tucatnyi fotót, amin csak a falu szárazon lévő házai látszanak, majd továbbálltak. Őszintén nem csodálkozom, hogy ilyen benyomások alapján nem érezték, hogy katasztrófa lenne, de mondjuk ennyi erővel a Bakonyban is fotózhattak volna, az is lett volna ennyire informatív.
 
Két csoport maradt még, akikről nem beszéltem, az egyik az önkéntesek, a másik ezen belül a Magyar Gárda.
 
Ez utóbbiról viszonylag röviden tudok csak beszélni, mivel én a gátakon töltött idő alatt összen 3 gárdistával találkoztam, azok közül is egy régi ismerős volt (ami mondjuk egy elég groteszk "jé, te is itt vagy?" találkozás térdig vízben állva), így elsősorban az ismerősök és a kurucinfó beszámolóira tudok hagyatkozni. Ez alapján úgy látom, ők az első árvíz idején elég nagy lelkesedéssel vetették magukat a munkálatokba, ami mindenképpen becsülendő, akkor is, ha érthető módon a fotók marketingértéke is jelentős motiváció a hivatalosan betiltott szervezet tagjai számára, amit a kurucinfó intenzíven igyekezett is kihasználni. Az ismerősi beszámolók alapján a gárdisták keményen dolgoztak, a tőlük elvárható módon ugyan folyamatosan cigányoztak és zsidóztak (hiszen álláspontjuk szerint már az árvízről is ők tehetnek), de a láthatóan zsidó vagy cigány származású önkéntesek felé a kezdeti szúrós pillantások után hamar feloldódtak. (Ez utóbbi egyébként általános a gáton, senkit nem érdekel, kire szavazol, hol vagy aktivista, honnan származol, csak adjad a zsákot, és gyertek még többen. Nyilván, barátok soha nem leszünk a nekünk antipatikus emberekkel, de hamar kialakul egyfajta "harctéri" bajtársiasság, pláne ahogy a terhelés hatására mindenki egyre kevesebbet beszél...) Végül azonban az utóbbi hetekben eltűntek a gátakról, már a gárdisták minden megjelenését hangosan híresztelő kurucinfó sem tud róla jó ideje, hogy kint lennének. Ismerőstől származó információ szerint ennek részben az is oka, hogy akik eddig mentek, azok azért már kifáradtak, másrészt viszont anyagilag is kimerültek az utazásra fordítható lehetőségeik.
 
Öröm az ürömben, hogy volt, aki átvegye a helyüket. Míg az első árvíznél viszonylag kevés önkéntes tudta átszervezni a programját úgy, hogy le tudjon menni, a második árvíz nagyságrendje sokakat rávett. Találkoztam lelkészekkel, gimnazista osztályokkal, egyetemistákkal, diákmunka szövetkezetekkel, munkahelyi társaságokkal, valamint baráti csoportokkal, mint amilyenek mi is voltunk (hiszen a saját szerveződésünk jórészt informálisan zajlott, dacára annak, hogy végül szinte csak LMP-s és humanista aktivistákból és szimpatizánsokból álltunk). Az önkéntesek munkáját nehéz lenne értékelni, hisz magam is közéjük tartozom, kevésbé látom kívülről. Azt tudom, hogy nem tapasztaltam - az ónódi kényszerhelyzeten kívül - olyat, hogy önkéntesek kezdtek volna a helyszínen irányítgatni, saját fejük után menni, ez sokkal inkább a helyi nagy hangú lakosok szokása volt. A koordináció hiánya miatt sokan voltak feszültek, hiszen gyakran órák teltek el érdemi munka nélkül, de ekkor is inkább mindenki igyekezett keresni valahol valami helyet, ahol hasznos dolgot tud csinálni. Általánosságban két okot látok, ami miatt nagyon hasznos volt a jelenlétünk, és ami miatt jó lett volna, ha még sokkal többen vagyunk. Az egyik a lelki megerősítés, amit minden lakón láttunk: nagyon sokat jelentett számukra, hogy azt érzik, nincsenek magukra hagyva, az ország többi lakója nem feledkezett meg róluk. A helyzet iróniája, hogy Budapestre visszatérve minden nap láthattuk, hogy pedig egyébként mennyire nem izgat szinte senkit, hogy mi van az ország keleti felében, de ettől függetlenül jó, hogy a jelenlétünk némi erőt adott a megfáradt és kétségbeesett helyieknek. A másik hasznunk pedig az volt, hogy mivel a hivatalos szerveknél kisebb csoportokban szerveződtünk, és nem voltunk kötve a hivatalos utasításokhoz, így sokkal könnyebben tudtunk települések között mozogni, mindig oda sietni, ahol épp a legnagyobbnak gondoltuk a bajt, ezáltal nem egyszer legalább részben ki tudtuk segíteni a hivatásosak nélkül emberhiánnyal küzdő településeket.
 
Összefoglalásként azt tudom mondani, soha senkinek semmilyen politikai motivációja nem volt a vele együtt dolgozó emberek akadályozására, lejáratására, minden kéznek, minden zsáknak örültünk. Ennek megfelelően a Katasztrófavédelem vezetőivel sem politikai problémák vannak, hanem az, hogy kizárólag saját maguk reklámozásával voltak elfoglalva. Ahelyett, hogy mindent megtettek volna azért, hogy az egész ország tudjon a helyzet súlyosságáról, arról, hogy mennyire szükség lenne még segítségre, valamint ahelyett, hogy egy jól működő információs és koordinációs hálózatot üzemeltettek volna, igyekeztek elbagatelizálni az ügyet, és gyakorlatilag magukra hagyták a bajba jutott települések nagy részét. Kizárólag az ő felelősségük, hogy az ország a rekordméretű katasztrófával szervezetlenül volt kénytelen felvenni a küzdelmet, hogy települések tucatjaira tört be az ár vagy váltak megközelíthetetlenné, hogy emberek ezreit kellett kitelepíteni és hogy házak százai omlottak össze vagy váltak lakhatatlanná, családok százait téve hajléktalanná.
 
Lesz majd szubjektív beszámoló is az eseményekről, addig is itt vannak az utakról készült galériák (FB regisztráció nélkül is láthatóak):
 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://rocknpol.blog.hu/api/trackback/id/tr692066274

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Feanor 2010.06.08. 19:01:15

Ámen testvér. Polgármesterek azért erősen változó teljesítmény nyújtottak, lsd. Felsőzsolca.

Gyáli úr 2010.06.08. 23:04:20

Az övtáskád vagy fotóstáskád pontos tipussa iránt érdeklődnék, nagyon állat.

Kopiás Attila Steve 2010.06.08. 23:12:06

Gondolom a nagy övtáskára gondolsz, ami Zsolcán volt rajtam, korábban egy normált használtam, de az szétszakadt. Ezt annyira nem szeretem, ha nincs katasztrófa, akkor a mérete miatt nekem nem annyira praktikus. Lafuma névre hallgat, valami túraboltban vehettem évekkel ezelőtt, szerintem bármelyikben találsz ekkora övtáskákat.
Disclaimer: A blogban leírt gondolatok nem tükrözik semmilyen engem tagjai vagy szimpatizánsai közé soroló szervezet hivatalos vagy informális álláspontját, kivéve ha ez külön feltüntetésre kerül. Koncepció és stratégia nélkül a saját magánvéleményemet, spontán ötleteimet osztom meg itt.

Oszd meg

Friss topikok

  • Kopiás Attila Steve: @Avatar: net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99400034.TV 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről "19. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló rendőri intézkedésnek - ha t... (2011.10.24. 23:58) Ne várj másokra - csinálj valamit most!
  • Saman: Én a blogomban igyekeztem utána eredni annak, hogy ez a kudarctömeg alapvetően következik-e a kultúránkból. Amit a szerző leír a bevezetőben, az elég érdekes. A személyiség mit tud kezdeni azzal, ... (2011.10.24. 01:10) Nekem miért nem tetszik a rendszer?
  • iii: Ja, most olvasom, hogy azok azonos nagyságúak. Akkor minden OK. (2011.02.20. 22:21) Adózzanak a szegények!
  • Kopiás Attila Steve: Komolyan mondom, ha nem fagynának halálra emberek miatta, csak valami érdektelen témáról lenne szó, elképesztően szépnek tartanám művészi szempontból azt a képességet, hogy _minden_ _egyes_ _mondata... (2010.12.16. 17:18) A hajléktalan emberek elleni hadjárat aktuális állása
  • krumplib: Tetszik a szótár:-) A Facebook-on is van egy hasonló: www.facebook.com/pages/Ujbeszel-Szotar/106066146132625 (2010.12.05. 13:51) Újbeszél szótár a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez
  • Kopiás Attila Steve: @terasz9: "Megmondanád, hogy egészen pontosan milyen politikai berendezkedést képzelsz el, és azt hogy hívják, ill. melyik országban működik a gyakorlatban, ahol nem párt/pártok irányítják az ország... (2010.11.06. 18:20) Elegem van
  • becketman: Kösz az írást! Index-címlap idehozott és nagyon nem bántam meg. Az én fejemben is pörög már a gondolat egy ideje, most inspiráltál annyira, hogy elő is vegyem a témát! (2010.11.05. 19:49) Pár gondolat a hajléktalan emberekről
  • 1.szóló: helyesebben: "ne feledjük: a Magyar Köztársaságban PILLANATNYILAG minden hatalom a népé." - vagyis mind(össze)addig, amíg Lázár perzekútor nem vonja össze a szemöldökét egy "önálló indítvány" erejé... (2010.10.27. 14:43) Párt és állam
  • Kopiás Attila Steve: Ezt adaléknak még hozzáadnám a "joggyakorlat vs papíron szereplő jogszabályok" különbséglistához: net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.kpm "1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a ... (2010.09.24. 18:01) Rendőrök a CM-en: szolgálunk és megfélemlítünk
  • IGe: Az Orbán kormány mennyire is volt komcsi? 2010.02.18. 12:35 IGe vilagnezet.blog.hu/2010/02/18/az_orban_kormany_mennyire_is_volt_komcsi (2010.07.07. 17:14) Méltó Forma Szeretett Miniszterelnökünk Nyilatkozata számára

3096 nap

twitter.com/ka_steve

  • Hibás feed URL.

Humanista hírek

  • Hibás feed URL.