Horváth Csaba MSZP-s főpolgármesterjelölt-aspiráns épp dugódíból finanszírozott ingyenes tömegközlekedést ígér. Ezzel a konkrét javaslattal sokat nem is foglalkoznék, egyrészt mert az egyre inkább komolytalanná váló MSZP-vel sem éri meg, másrészt mert sem politikailag sem szakmailag nem áll meg a lábán a dolog.

Ha viszont a konkrét esettől függetlenül nézzük, akkor hosszú távon szerintem mindenképpen egy értelmes és reális cél lenne az ingyenes tömegközlekedés. Eleinte nyilván P+R kiépítéssel, járatbővítéssel, dugódíjjal és árcsökkentéssel-struktúraváltással kell kezdeni, de hosszú távú célként, mintegy irányjelzőként ott kell legyen.

Bár nincsen túlzottan nagy össztársadalmi prioritása, szerettem volna, ha a két nappal ezelőtt ezredik alkalommal előkerülő "Kopiás Attila Steve szcientológus, ezért minden, amihez köze van szcientológus" témájú posztra valamit csak reagálok, meglegyen írásban. (Itt jegyezném meg, a szcientológia szóval az LMP-vel kapcsolatban életemben először a linkelt posztban találkoztam, nekem még az is új információ volt, hogy Schiffer egyáltalán ismer valakit, aki ismer szcientológusokat, úgyhogy innentől csak a saját felemlegetettségemről asszociálnék tovább.)

Kérdéses persze azért volt, hogy írok-e egyáltalán bármit, mert a téma politikailag súlytalan, nem véletlen, hogy az LMP sem méltatta egy szóra sem sem az én az én részemet, sem Schifferét. Mindenki, aki ismeri a hazai online politikai kultúrát, tudja, hogy az emberek 10-15%-a számára a politikai vita kimerül annyiban, hogy hozzászólásként beírja valahova, hogy zsidó, vagy hogy buzi, vagy más általa pejoratívnak tartott szót. Megintcsak visszatérő elem a rokoni szálak felemlegetése, egyértelműnek véve, hogy a politikai vagy vallási meggyőződés kötelező jelleggel akár hét generáción át is öröklődik, vagy a barátságoké, hiszen ezen elmélet szerint ha valakivel egyszer barátok voltatok, akkor örökké azok maradtok és egymást politikailag befolyásoljátok. (Őszintén várom, amikor végre egy MSZP-közeli portál tudomást szerez róla, hogy fideszes, jobbikos és gárdista ismerőseim is vannak, ebben rejtőzik még kiaknázatlan potenciál...) Ha a dolog csak a fizetett politikusokat érintené, valahogy még lehetne magyarázni az ellenük irányuló ellenszenvvel, de ez inkább szocializációs helyzet. Bárki, aki feltűnik a sajtóban, legyen az önkormányzati korrupció ellen tiltakozó helyi lakos, zöld aktivista, közösségi programot szervező anyuka, újságíró vagy elemző, megkapja a maga adagját. Ez a stílus nyilván mindig is jelen volt, a gazdasági nehézségek okozta mindennapi feszültségek is erősítik, de mióta a kurucinfó és a hozzá hasonló orgánumok korábban soha nem látott módon (pedig a mainstream médiáról is azt hittük, hogy erős versenyzők) etalonná és követendő példává tették a valóságalap nélküli hazudozást, torzítást és fröcsögést, ez széles körben elfogadott viselkedési móddá vált. Például esetemben mint ahogy a kurucinfó szerint hol buzoid, hol héber vagyok, ugyanez a különböző helyeken megjelenő velem kapcsolatos cikkek hozzáaszólásaiban is megjelenik, megspékelve a cigányfajvédőséggel, szcientológussággal, lakhelyemre vonatkozó tippekkel (Rózsadomb!), illetve a hozzászólók - néha da Sade márkit megszégyenítő - fantáziáiról valló kínzási kívánságokkal, melyeket inkább nem idéznék. Emellé bejön az állandó biztos információ, miszerint az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz, a KGB, a CIA vagy a MOSZAD áll az adott aktivitás mögött. (Ez eleinte mókás volt, szubkulturális körökben egy ideig hepp volt gyűjteni a negatív megjelenéseket, mint általánosban az turbórágó matricákat. De mára ennek a fénye is megfakult, pont mint annó, amikor már mindenkinek volt három a legritkább ferrarisból is. Hirtelen a világ egyik legunalmasabb dolga lett, amit onnantól csak teszel jobbra-balra, de igaziból csak útban van...)

Lényeg a lényeg, a népi fantázia kiapadhatatlan, az lesz mindig is. Egy nemzetközi felmérés szerint hazánkban a lakosság 14%-ának meggyőződése, hogy a földönkívüliek embernek álcázva köztünk élnek, és ezzel ráadásul még csak a 15. helyet csíptük meg a 22 ország ranglistáján. Mindenki abban hisz, amiben akar, ha az összeesküvéselmélet vagy a világ működéséről alkotott, a hagyományostól erősen eltérő nézet, akkor az. Amíg másnak nem ártanak, ez mindenkinek szíve joga, ezt kívülről nem igazá n tudjuk befolyásolni. Amiben mindenki dönthet, hogy mennyire tekinti hitelesnek az ilyen forrásból származó információkat.

Én ehhez a helyzethez csak a saját világomat, saját tapasztalataimat és saját meglátásaimat tudom hozzátenni, amit az érdeklődők kedvéért meg is tennék.

Mivel elég sokan keresnek meg ismerettségi körömből ezzel a kérdéssel - olyanok is, akik a közös LMP-humanista EP kampánynál még picit sem érdeklődtek, gondoltam összegyűjtök pár nézőpontot, ami segíthet. Jelezném, hogy én végül mindösszes aggályom ellenére némi cédulagyűjtéssel is segítettem Scheiring Gábort, rájuk szavazok listán és egyéniben is, valamint őszintén szurkolok nekik.

Az LMP egyik nagy kérdése volt, miszerint gazdaságpolitikailag hol állnak. Azt tudjuk, hogy ökológiailag elkötelezettek, erősek a demokratikus témák feldobásában, nyitott kampányszámlájuk van, és a mélyszegényeket legjobban érintő témákban (vidékfejlesztés, romaintegráció, hajléktalanügy) is nagyon egyértelmű az elkötelezettségük. Lehetett tudni, hogy az Alapító Okiratukban még alternatív politikai erőként, a kapitalizmussal szemben, a globalizáció áldozatai mellett definiálták magukat, azonban az utóbbi hónapokban már a legtöbb megnyilvánulásuk fenntartható kapitalizmust és ökoszociális piacgazdaságot emlegetett, amivel csak az volt a probléma, hogy pontosan nem lehetett sejteni, mit is takar. Nemrégiben viszont kijött a több, mint 200 oldalas programjuk, majd Scheiring Gábor röviden is összefoglalta a gazdasági skálán elfoglalt helyzetüket.

Ez alapján egyértelmű, hogy politológiai szempontból egy hagyományos ezredfordulós szociáldemokrata pártról van szó, precízen teljesítik annak összes paraméterét. Röviden összefoglalva ez egyfajta reformkapitalizmust jelent, aminek nem áll szándékában lecserélni a jelenlegi rendszert valami alapjaiban eltérőre, hanem igyekszik a hatalomkoncentrációból adódó leglátványosabb hibáit némileg csökkenteni.

Innentől, hogy teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a kapitalista rendszeren belüli reformista pártról van szó, megnézhetjük különböző nézőpontokból, hogy mikor éri meg rájuk szavazni és mikor nem. Mivel hiszek a lelkiismereti politizálásban, ezért igyekeztem mindenhol az őszinte szempontok alapján javasolni, pragmatikus érveket elsősorban azoknak adva, akik önmaguk a pragmatizmushoz húznak.

Nagyon nem örülök annak a hírnek, miszerint a Fidesz csökkenteni fogja az önkormányzati képviselők számát (és kerületeket is összevon majd).

Saját kerületemet ismerve, nálunk ~30.000 lakosra jut 14 egyéniben megválasztott képviselő, azaz minden képviselő kb 2000 emberrel kell tartsa napi szinten a kapcsolatot. Ez fog most duplázódni.

Persze, tudjuk mindannyian, hogy a jelenlegi képviselők közül max 5-10% az, aki tényleg foglalkozik a körzetével, kerületével, azaz a többiek fölöslegesen kapják a pénzüket, innentől egyszerűen fele annyit fogunk kidobni az ablakon - áll a logika az átalakítások ötlete mögött.

A dologban csak az az álságos, hogy mindez azoktól jön, akiknek el kéne végezniük ezt a munkát. Ez a javaslat nem arról szól, hogy hogyan tegyük hatékonyabbá a képviselői munkát, hanem hogy hogyan mondjunk le arról, hogy a képviselők valaha is kapcsolatban fognak állni az állampolgárral.

Bodoky zseniális. 2-3 oknyomozó cikkel sikerült elérnie, hogy őt és az LMP-t zsarolás, vesztegetés vádjával perelje egy korábban már elítélt szélhámos, ezúton emelem a kalapom.

Azok kedvéért, akik eddig nem követték az eseményeket, íme egy leegyszerűsített összefoglaló és cikkgyűjtemény. A cikkeket az összefoglaló gyors átfutása után komolyan javaslom egyesével elolvasni, egyrészt mert jár a szerzőjüknek a tisztelet a végzett munka miatt, másrészt mert minden mondatukban újabb és újabb huncutságok derülnek ki, amik ide terjedelmi okokból nem férnének.

.

Egy Páty környéki fejlesztésként indult az egész, ahol a terézvárosi ingatlan-korrupcióban már lebukott beruházói kör tervezett eredetileg golfpályát, ami hirtelen többezer fős lakóparkszerűséggé nőtte ki magát mire az önkormányzat elé került engedélyezésre. Az új terv egy rakat törvényt sért, még úgy is, hogy külön sikerült kilobbizniuk, hogy a 2005-ben elfogadott agglomerációs törvény ne vonatkozzon rá.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/11/20/panamagyanus_oriasberuhazas_patyon/

Ebbe a projektbe szállt be a spanyol központú Groupo Milton holding, melynek elnöke Kovács Bence János. Az előbbi elvileg majd 100 országban jelen lévő fejlesztőcég, az utóbbi pedig milliárdos vállalkozó. A golfpálya/lakópark projekt mellett ők építik a közelben Balatonring néven a magyar MotoGP versenypályát is. Ez utóbbi projektre 20mrd forint állami támogatást és 15mrd hitelgaranciát ítélt meg a kormány még tavaly októberben.

A vicc csak az, hogy mint annak Bodoky utánajárt, a Groupo Milton gyakorlatilag Magyarországon kívül nem létezik, Kovács Bence Jánost pedig korábban csalásért ítélték el és számos kisstílű zűrös ügylet maradt mögötte, melyek jó része akkor történt vele Magyarországon (átlagos újságíróként, filmesként, mindenesként), amikor önéletrajta szerint már vígan külföldön dolgozott a milliárdoslétért.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/02/22/kemeny_porno_rom-mania_balatonring/

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/02/23/csalasert_es_okirathamisitasert_volt_elitelve_a_grupo_milton_elnoke/

Neten böngészgetve rendszeresen szeretném megosztani, illetve saját magamnak is elmenteni az itt-ott talált tartalmakat, néha rövid véleményt is fűzve hozzájuk. Eredetileg ennek a blognak az Olvasónapló rovata szolgált volna erre a célra, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Minden tiszteletem a bloghué, de ez a forma egyszerűen nem alkalmas arra, hogy az ember gyorsan és kényelmesen, akár naponta többször is megosztogasson dolgokat. Bejelentkezés, sok kattintás, szerkesztés, mentés, brrr, időrabló.

A tumblr ellenben pontosan erre lett kitalálva, böngészőbe beépülve két kattintással tud tartalmat megosztani. Így aztán az Olvasónapló innentől nem frissül, helyette a ka-steve.tumblr.com címet látogathatja a nagyérdemű közönség. Ott a jövőben a viccesképtől az érzelmes videókon át a tartalmas cikkeken át minden megjelenik, amit a net elémsodort és megosztásra, vagy akár kommentelésre érdemesnek is tartottam. A tumblr tesztelésként eddig privát szemetelésre volt csak használva, mint az a kommentár nélküli archívumán is látható.

A jobb felső sarokban viszont kezdenek elszaporodni a mindenféle közösségi webes linkek, gondoltam összeírom egy helyen, hol mi látható, hogy mindenki el tudja dönteni, mire és hogyan iratkozik föl. A rendszer kialakításának két célja volt: egyrészt, hogy én minél könnyebben tudjak tartalmat létrehozni és megosztani, másrészt pedig, hogy bárki érdeklődő a lehető legkönnyebben, a neki megfelelő csatornákon keresztül tudja befogadni azt.

iWiw: Nem használom napi szinten, amolyan "jobb híján" opcióként maradt meg.

facebook: Szinte folyamatosan fent vagyok, itt jellemzően személyes érdektelenségeket, valamint a hazai alter/globkrit társadalom által elém vetett linkeket osztok meg. Ha ezek érdekelnek, jelölj meg nyugodtan, akkor is, ha nem ismerjük egymást, csak írj egy fél mondatot, hogy innen érkeztél. Itt automatikusan megjelennek a blogpostjaim, tumblr postjaim és a youtube aktivitásom.

tumblr: Mint ahogy fent is írtam, rövidebb, kötetlenebb tartalmak, cikkek, viccesképek lesznek, néha rövid kommentárral.

twitter: Közvetlenül nem írok ide, viszont összegyűjtve megjelenik minden blogpostom, tumblr postom és youtube aktivitásom egy helyen.

youtube: Főleg mások érdekes videóit gyűjtöm kedvencekbe, de a saját készítésű vagy rólam készült videókat is ide töltöm föl.

Blog/RSS: A blog - itt áll Ön - a jövőben kizárólag a hosszabb lélegzetvételű írásoknak ad teret. Vagy lesz gyakrabban, vagy nem, pont, mint eddig. A cél, hogy releváns tartalom halmozódjon fel idővel. Ez vonatkozik a hozzászólásokra is, ezért van előzetes moderálás beállítva, amin azonban minden nem-primitív hozzászólást átengedek. (Új postokról a narancssárga RSS ikonon keresztül erről lehet értesítést kapni, erről közérthető leírás itt.)

Az előző poszt hosszú kitérője után szeretném kicsit górcső alá venni az LMP BKV-val kapcsolatos terveit, ha már ez volt az eredetileg kérdéseket felvető téma.

Előzményként megéri Tóta W. idevágó posztjaival kezdeni az ismerkedést, nála ugyanis egy vállaltan neoliberális koncepciót ismerhetünk meg és az ő gondolatmenete még érdekes lesz. Elsőként a BKV sztrájk alatt is szolgáltató Széles Gábor dicsőítésével éri meg kezdeni, majd a BKV megszüntetéséről és a kis létszámú megrendelői-tulajdonosi koordináló új-BKV létrehozásáról szóló poszt felé haladni.

Tóta W. politikai nézetéből egyértelműen fakad, hogy nála komoly előnyként jelenik meg az, hogy a munkavállalók gyakorlatilag matthelyzetbe kerülnek, a jelenlegi, jóval átlagbér alatti fizetésük és gyakran embertelen munkakörülményeik helyett még rosszabb körülmények közé kerülnek, ahol a Árpád reményei szerint más alternatívájuk nem lévén, kénytelenek lesznek felhagyni a jelenlegi - európai szinten minimálisnak számító - dolgozói érdekképviselettel is. Abban persze igaza van, hogy más lehetőségük nem lesz, elvégre egy recesszióban lévő gazdaság képtelen lenne az ezres nagyságrendben munkanélkülivé váló egykori alkalmazottaknak munkát adni. Innentől a járatokat üzemeltető alvállalkozók nyerő helyzetben lennének, hiszen csak válogatniuk kellene a csődközelbe került emberek között, kiválogatva azokat, akik kénytelenek sokkal rosszabb feltételekre is rábólintani ha nem akarják mondjuk elveszíteni lakásukat.

Az LMP BKV-ügyi javaslata természetesen teljesen más szándékkal íródott, de az első verzió megdöbbentően jól illeszkedik ebbe a koncepcióba. Amikor Istvánffy András posztja nyomán jelentős mennyiségű felháborodott hozzászólás érkezett a weblapjukra, akkor egy privatizációtól elhatároló kitétellel bővítették az eredeti közleményt. Mivel őszintén szólva nem számítottam rá, hogy egy kétnapos sajtóközlemény egyszercsak visszakövethetőség vagy megjegyzés nélkül megváltozik, így már csak a módosított verziót tudom itt beidézni (félkövérrel a tudtommal egyetlen módosítás):

Napok óta morgok magamban az LMP BKV-val kapcsolatos tervei miatt (1, 2 és 3), mindig nyugtatgatva magam, hogy biztos csak egyszeri botlásról van szó részükről. Amikor azonban a harmadik közleményt adják ki róla, akkor már nehéz ezt elhitetni magammal. Tegnap hajnalban a problémáimnak hangot adandó írtam is egy idevágó kétmondatos Facebook státuszt, elvégre a fél LMP az ismerőseim között van, el fog jutni a címzettekhez. Nagyjából öt másodperc múlva azonban töröltem, nem voltam elégedett ugyanis azzal, hogy egy számomra fontos, ráadásul kényes témát ennyire egyszerűen intézzek el, gondoltam helyette majd írok egy alaposabb blogposztot. Persze mindig történnek véletlenek, így a szintén megütközött Istvánffy András, a 4K! szervezője épp ebben a pár másodpercben nézett fel Facebookra, és másokkal folytatott korábbi beszélgetései után a státuszüzenetem épp elég motiváció volt számára, hogy terjedelmes blogposztban fejtse ki véleményét. Az írás kikerült az Index főoldalra is, felháborodott szimpatizánsok árasztották el az LMP oldalát, akik azóta már jelzés nélkül módosították is a közleményük szövegét. Ez az a pillanat, ahol én következőleg netközelbe kerültem, meglepődve konstatálva milyen kicsi tettek is mekkora lavinákat tudnak elindítani. Mivel némi felelősségem is van a dologban, pláne fontosnak érzem most már, hogy részleteiben kifejtsem mit is gondolok erről a témáról.

Most értem haza Critical Massról, érdekes tapasztalat. Rendezősködtem kicsit, a Rákóczi téren posztoltunk páran és figyeltünk oda rá, hogy minden okés legyen. Nem egy ördöngősség, Pár éve az Oktogonon az volt a feladat, hogy több ezer haladó bringást állítsunk meg a lezárt Andrássyn pár percenként, hogy a villamos át tudjon haladni, ahhoz képest ez kb nyaralás volt.

Azoknak, akik nem követik feszült figyelemmel a CM-ek alakulását, némi bevezetés. Van ugye a tavaszi CM. Ez továbbra is követi a régi hagyományokat, lezárt útvonalon örömcsoszogás azért, hogy megmutassuk, hogy bringázni jó vagy valami ilyesmi, mert a konkrét üzeneteket az emberek nagy része nem tudja. Régebben ilyen volt az őszi CM is, tavaly óta azonban kicsit változott a kép. Nincs lezárt terület. Gyakorlatilag nincs demonstráció, közlekedés van, így is kerül meghirdetésre. Idén az üzenet is konkrétabb volt, a nagykörúti bringaúttól a hidakon és az Andrássyn át számos témát érintett. Nem véletlenül kezdtünk a Városháza téren. Utána pedig semmi más nem történt, csak az, hogy a városban élő biciklisek egy része - közel sem mindenki - elkezdett kerékpáron közlekedni. Elméletben a KRESZ-t betartva, a rendezők feladata pedig csak az volt, hogy a gyakorlat ehhez közelítsen.